A magas vérnyomás a koleszterinnel és dohányzással együtt a szívinfarktus elsőrendű, önálló rizikófaktora. Összefüggésben lehet az elhízással, vizsgálatok szerint mind a felső, tehát a szisztolés, mind az alsó, a diasztolés érték a testsúllyal párhuzamosan emelkedhet. A hipertónia kövéreken már fiatalabb korban kialakulhat, az időskori magas vérnyomással összefüggő agyvérzések legnagyobb része kövér hipertóniások között fordul elő. A magas vérnyomás elsősorban az alma típusú elhízottak között fordul elő. Míg a hipertónia átlagos előfordulása a lakosságban 15-20 százalékos, elhízott alma típusú betegek között 54 százaléknak van hipertóniája, míg a körte típusú betegekben nem gyakoribb a lakossági átlagnál. Számolni lehet azzal, hogy vastagabb felkar esetén a szokásos vérnyomásmérőkkel az eredmény nem pontos, 20-30 Hgmm-rel is a valódinál magasabb értéket kaphatunk. Az elhízásban kialakuló magas vérnyomás valószínű, hogy a szénhidrát- és a zsírbevitel szimpatikus idegrendszer aktiválását növelő hatásán keresztül alakul ki. A vérnyomás arányosan emelkedhet a derék/csípő körfogat hányadossal, az alkoholfogyasztással, a testtömegindexszel, az inzulin- és a vércukorszinttel is. A magas vérnyomás nem gyógyszeres kezelésében az alma típusú elhízásban alapvetően fontos a diéta, a fogyókúra. Tapasztalatok szerint 10 kilogramm testsúlycsökkenés megszüntethet enyhe, mérsékelt hipertóniákat, vagy lényegesen csökkentheti a szükséges gyógyszerek mennyiségét. Hipertónia esetén a diétának kiegészítő része a konyhasófogyasztás csökkentése is, mely kedvezően hat a vérnyomásra. Itt figyelembe lehet venni, hogy a legtöbb só a húskészítményekben, a sajtokban, konzervekben, és a kenyérféleségekben van, ezeket magas energiatartalmuk miatt a fogyókúrában egyébként is korlátozni kell.