A magas vérnyomás a koleszterinnel és dohányzással együtt a szívinfarktus elsőrendű, önálló rizikófaktora. Összefüggésben lehet az elhízással, vizsgálatok szerint mind a felső, tehát a szisztolés, mind az alsó, a diasztolés érték a testsúllyal párhuzamosan emelkedhet. A hipertónia kövéreken már fiatalabb korban kialakulhat, az időskori magas vérnyomással összefüggő agyvérzések legnagyobb része kövér hipertóniások között fordul elő. A magas vérnyomás elsősorban az alma típusú elhízottak között fordul elő. Míg a hipertónia átlagos előfordulása a lakosságban 15-20 százalékos, elhízott alma típusú betegek között 54 százaléknak van hipertóniája, míg a körte típusú betegekben nem gyakoribb a lakossági átlagnál. Számolni lehet azzal, hogy vastagabb felkar esetén a szokásos vérnyomásmérőkkel az eredmény nem pontos, 20-30 Hgmm-rel is a valódinál magasabb értéket kaphatunk. Az elhízásban kialakuló magas vérnyomás valószínű, hogy a szénhidrát- és a zsírbevitel szimpatikus idegrendszer aktiválását növelő hatásán keresztül alakul ki. A vérnyomás arányosan emelkedhet a derék/csípő körfogat hányadossal, az alkoholfogyasztással, a testtömegindexszel, az inzulin- és a vércukorszinttel is. A magas vérnyomás nem gyógyszeres kezelésében az alma típusú elhízásban alapvetően fontos a diéta, a fogyókúra. Tapasztalatok szerint 10 kilogramm testsúlycsökkenés megszüntethet enyhe, mérsékelt hipertóniákat, vagy lényegesen csökkentheti a szükséges gyógyszerek mennyiségét. Hipertónia esetén a diétának kiegészítő része a konyhasófogyasztás csökkentése is, mely kedvezően hat a vérnyomásra. Itt figyelembe lehet venni, hogy a legtöbb só a húskészítményekben, a sajtokban, konzervekben, és a kenyérféleségekben van, ezeket magas energiatartalmuk miatt a fogyókúrában egyébként is korlátozni kell.
Címkékbetegség elhízás kövérség magas vérnyomás rizikó
Ezt mindenképpen olvasd el!
Vénás betegség
Eleinte esztétikai jellegű gondokat jelent, de megfelelő kezelés nélkül komoly, az életminőséget is befolyásoló betegséggé …