LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az igazi kultúra megszületését Gutenberg találmányától, a könyvnyomtatás kezdetétől számítjuk. Az új mesterség képviselői ismereteiket kihasználva kínálták az új ismereteket, ezzel segítve a polgári tevékenységhez tartozó gazdasági és kulturális fellendülést. Minden igyekezet ellenére azonban a kéziratos és nyomtatott könyv mintegy 50 évig együtt éltek, egymás mellett, egymást kisegítve. Ennek következtében a fogyasztók összetétele átalakult, a szűk réteget széles spektrumú skála váltotta fel. Ez a tevékenység újat hozott a gazdasági életben is, a szellemi életnek pedig ez volt a mozgatórugója. E nélkül elképzelhetetlen lett volna a szellemi megújulás, amely pont a katolicizmus és a protestantizmus kialakulása és vitája idején történt, a bizonytalan népet a nyomtatott kiadványok által tájékoztatták a felfogásbeli különbségekről. A középkorban az egyház hittételeit a papok által, élő szóban, vagy pedig a vizuális művészet juttatta el az emberekhez. A születendő reformációnak még inkább szüksége volt a könyvnyomtatásra, ezáltal is kiemelve a Biblia tekintélyét, ezáltal megújítva Isten és ember ősi, ösztönös kapcsolatát. A könyvnyomtatás fontosságát ez is jelzi, hiszen ha belegondolunk, csak ezen a módon juthattak el a szent íratok a hívek számára. Ehhez azonban hozzátartozott, hogy ezeket az iratokat le kellett fordítani a nemzetek nyelvére, ezzel kialakult az információáramoltatás új módja. Így táptalajt kapott a véleményalkotás kialakulásához, melyet már a polgárok formáltak, de ennek fontosságát az uralkodók is felismerték, Európa szerte önmagukat népszerűsítő kiadványokat készítettek, és gondoskodtak arról, hogy ez minél szélesebb körben terjedjen. Ez alól egyedül Oroszország jelentett kivétel, ahol az Ortodox egyház és a cár korlátozták azokat a tényezőket, melyek a lakosságot érintették. Ebből adódóan evidens, hogy a nyomdák az ő irányításuk alatt működhettek, a rendőrség és a cenzúra segítségével tovább erősítették a földhözragadt, hagyományos elveket. Az információ iránt megnőtt az érdeklődés, ezért technikai fejlődésre is szükség volt, megjelentek a „piacon” a hírlapok és fórumok. Az első példányok megjelenése a XVII. Századra tehetők. A francia felvilágosodás időszakában az élet teljességét megfogalmazó lapok jelentek meg, terjesztették eszméiket, hiszen a szellemi vezérek gyakran újságírók voltak. A sajtónak akkora jelentőséget tulajdonítottak a franciák, hogy a nemzetgyűlés 1789-ben megalkotta a sajtószabadságot magába foglaló törvénycikkelyt, ez a későbbiekben alapul szolgál a polgári alkotmányos rendszerek hasonló törvényeinek is.
