LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Hazánkban komoly erőfeszítések történtek a veleszületett rendellenességek megelőzése érdekében. Az anti-D injekció (pontosabban anti-D-gamma-globulin) például az anya-gyermek Rh-vércsoport összeférhetetlenségét védi ki, ha az Rh-negatív nők a szülést vagy vetélést követő 72 órán belül megkapják. Az újszülöttkori szűrések segítségével többek között megelőzhető a csípőficam és az értelmi fogyatékosság egyik típusa: a fenilketonuria. A genetikai tanácsadás révén biztosítható, hogy még a fokozottan veszélyeztetett családok döntő többségében is egészséges gyermekek szülessenek. A terhesség alatti magzati vizsgálatok is egyre fontosabb eszközei a súlyos rendellenességek megelőzésének. Ide tartozik a magzatvízvételt és a magzatburokminta vételét követően a magzati sejtek enzim, fehérje, kromoszóma stb. vizsgálata, csakúgy, mint a veszélytelen ultrahangvizsgálat. A magzatvízvétel a terhesség tizenhatodik hete körül történik, és ha szükséges, a súlyosan rendellenes magzatok születése – a terhesség megszakításával a 20. hétig – még megelőzhető. Ezt a módszert leggyakrabban a koponyahiányos és nyitott gerincű (velőcsőzáródási rendellenességben szenvedő) gyermekek világra jöttének megakadályozása céljából alkalmazzuk. Újabban az anyai vérben egy speciális magzati fehérje (alfa-fetoprotein) kimutatása és az ultrahangvizsgálat együttes alkalmazása is gyakorta elégségesnek bizonyul felismerésükre. A velőcsőzáródásos rendellenességek áldozatainak száma viszonylag magas: ezer újszülött közül kettőnél fordul elő. Ráadásul az ártalom súlyos: többségük halálos, de az élvemaradottakban is gyakori az értelmi fogyatékosság, mozgássérültség, vizelési és székelési probléma. Hazánkban az elmúlt évtizedben évente mintegy háromszáz gyermek született ilyen rendellenességgel.
