LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Márciusi Front
A Márciusi Front 1937. március 15-én nyilvánosságra hozott programjában követelte az ország népi demokratikus átalakítását, az 500 kat. holdon felüli birtokok kisajátítását, a bankok, a monopóliumok uralmának megszüntetését. A dokumentum harcot hirdetett a német fasizmus ellen, és kiállt a dunai népek együttműködése mellett. Ekkor keletkeztek a népi írók kimagasló alkotásai, az ország helyzetét feltáró, lázító erejű szociográfiák, melyekre a hatalom perekkel s elkobzásokkal válaszolt.
A mozgalmon belüli ellentétek miatt a Márciusi Front 1938-ban felbomlott. Egyesek a kormányhoz, néhányan a szélsőjobbhoz csatlakoztak. A baloldali nézeteik mellett következetesen kitartók (Darvas József, Erdei Ferenc, Szabó Pál, Veres Péter stb.) 1939 nyarán Makón megalakították a Nemzeti Parasztpártot.
A Független Kisgazdapárt, ebben az időben Eckhardt Tibor vezetésével inkább a Bethlen-csoporttal kereste az együttműködést. Formálódott azonban a pártban már az az erő is, amely később vállalta az antifasiszta ellenállást.
Ehhez szövetségesként jöhetett szóba a demokratikus és radikális polgári ellenzék és az uralkodó osztályok angolbarát részének érdekeit képviselő politikai csoport, az ún. szellemi honvédelem hívei (pl. Pethő Sándor, a Magyar Nemzet c. lap alapítója és főszerkesztője.)
Az Imrédi-kormány bukása
1938-39 fordulóján Imrédy mind nyilvánvalóbb módon törekedett a politikai élet fasizálására. Terveket dolgozott ki a parlament kikapcsolására, megkezdte a„Csodaszarvas” mozgalom szervezését. November végén a „népi” németek megalakíthatták a náci befolyás alatt álló Magyarországi Németek Népi Szövetségét (Volksbund der Deutschen in Ungarn). Decemberben kezdte tárgyalni a képviselőház a honvédelemről szóló törvényjavaslatot. Az 1939: II. tc. tág lehetőséget nyújtott a kormánynak a kivételes állapot életbe léptetésére, s már a„nemzetközi feszültség” bekövetkezése esetén is módot adott rendkívüli intézkedésekre. 1938. december végén a parlament elé újabb zsidótörvény-javaslat került, amely már nem vallási, hanem faji alapon döntött arról, hogy az állam polgárai közül kiknek a jogait korlátozzák. S míg az előző törvény elsősorban az értelmiség ellen irányult, ez már a„zsidó” finánctőkére is csapást akart mérni. 1939 januárban Magyarország csatlakozott az Antikomintern Paktumhoz, a fasiszta hatalmak – Németország, Japán és Olaszország – szovjetellenes szövetségéhez. Ennek a lépésnek első következményeként a Szovjetunió megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a magyar kormánnyal. A miniszterelnök elképzelései túlmentek a nagybirtok és a nagytőke által szükségesnek tartott reformok mértékén. Lemondására végül is 1939. február 15-én került sor.
