LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A maszájok valaha Kelet-Afrika síkságait uralták, híres pásztorkodó és harcos népként, bár ez a rangjuk idővel elhalványult.
A maszájok számára a szarvasmarha a legfontosabb, ételként pedig a tej és a hús a legértékesebb. Régebben csak a pásztorokodásból megéltek, más ételféleségekhez csere által jutottak, ma már viszont növényt is kell termeszteniük. Csordájukat folyamatosan terelték, így a fű újra kinőhetett a lelegelt területen. Ez a gyakorlat azért vált lehetővé, mert korábban egy olyan közös földhasználati rendszer volt érvényben, amely mindenkinek lehetővé tette a legeltetetést és előrhetővé a vizet. Újabban azonban a maszájok egyre inkább letelepedésre vannak kényszerítve, sokuk pedig városokba megy dolgozni. A maszáj társadalom a férfiak életkora szerint oszlik rétegekre, amelynek tagjai beavatásokon kell hogy átessenek, mielőtt harcosokká válnak. Bár nincsenek főnökeik, minden csoportnak van egy spirituális vezetője (laibon). A maszájok egy istenben hisznek, aki mindenkiben jelen van, de megnyilvánulhat kegyesként és pusztítóként is. Mára a legtöbb maszáj különféle keresztény felekezetekhez csatlakozott.
A gyarmatosítások óta a maszájok földjeit elfoglalták a farmok, kormányzati létesítmények, vadasparkok. Csak a száraz és terméketlen területeket hagyták meg a maszájoknak. A központi elképzelés az, hogy a maszájok túl sok marhát tartanak a földterület nagyságához képest. Az tény, hogy valóban sok marhájuk van, de ritkán van több mint amennyire szükségük van, vagy mint amennyit a földterület el tud tartani. Ez a központi intézkedés megszünteti a közös földhasználatot, szegénységet hozva a népcsoportra.
