LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A megújuló energiaforrások felhasználása egyre terjed a világon a többi, szűkösen rendelkezésre álló és környezetkárosító energiaformákon kívül. Ilyen a napenergia, amely a nap energiáját gyűjti össze napkollektorral, naptányérral, és ezt alakítja át villamosenergiává.
A szélenergiát turbinákkal nyerik, amelynek forgótengelyében gyűlik össze a szélenergia és alakul át villamosenergiává. A vízenergiát már évezredek óta hasznosítják vízimalmokkal, a nagy esésű folyók adják a legtöbb energiát. A geotermikus energiát a Földből nyerik hőszivattyú segítségével. A biomasszát háztartási és földművelési hulladékból nyerik égetéssel vagy erjesztéssel, tehát növényi eredetű. Az eljárás során bioüzemanyagot és fűtőanyagot állítanak elő belőle.
A megújuló energiaforrások közös jellemzője, hogy a későbbiekben ugyanúgy termelhető belőlük energia, kifogyhatatlanok.
Hazánkban a napenergia felhasználása a legelterjedtebb a lakosság körében a megújuló energiaforrások közül. Népszerűsége egyre nő, tekintettel arra, hogy ára rohamosan csökken, hatékonyságuk viszont nő. A magyar állam pályázatok kiírásával igyekszik a lakosságot, a vállalkozásokat és az intézményeket a megújuló energiaforrások felhasználására ösztönözni, vissza nem térítendő támogatások formájában. Mindezek ellenére a megújuló energiaforrások nagy része a 2007-es adatok szerint a tüzifa mintegy 47% arányban, ezután következik a biomassza 38% körüli arányban, a víz-, nap- és szélenergia összesen 3% körüli, míg a hulladékból nyert energia szintén 3% körüli. A biogáz, bioüzemanyag 1, ill. 2 % felhasználási arányú. Az összes energiatermelés kb. 4%-át teszi ki a megújuló energia hazánkban. Összehasonlításképpen: Németországban mind a szél, mind a vízenergia felhasználása 10% felett van, míg a megújuló energia felhasználását az USA vezeti a „világranglistán”.
A kormány 2020-ra a geotermikus energia felhasználásának mértékét ötszörösére kívánja emelni, elsősorban a kertészetek, lakóépületek hőellátásának biztosítására.