LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Különösen előnytelen helyzetbe került a jelentős mértékben kivitelre termelő mezőgazdaság. Terményei nem bizonyultak versenyképesnek, mert a tengerentúli országok magasabb technikai színvonalon, kisebb önköltséggel termeltek. A világpiaci áresés elsősorban a gabonát érintette, amely Magyarországon a termelés súlypontját képezte. A belföldi értékesítést ugyanakkor korlátozta a hazai piac szűkös befogadóképessége. A mezőgazdasági termékek árai sokkal alacsonyabb szintre kerültek, mint az iparcikkeké. Ily módon növekedett a mezőgazdaság számára hátrányos árkülönbözet, szélesre nyílt az agrárolló.
Csökkent a parasztság pénzbevétele, az adók fizetésére és gazdaságuk fenntartására hitelt vettek fel, nőtt az eladósodás. Az adósságteher nyomasztotta a nagybirtokot is, de katasztrofális hatását elsősorban a birtokos parasztság érezte meg. Az adó- és kölcsönterheket, a bérleti díjakat a megváltozott értékesítési feltételek miatt igen sokan képtelenek voltak tovább fizetni, ezért a parasztok tömegesen vesztették el kis parcelláikat. A földmunkások és napszámosok 1919. előtt átlagosan évi 180-200 munkanapot tudtak dolgozni, a válság alatt csak 150-et. A napszámbérek kb. a felére csökkentek.
A gyulai gazdasági felügyelő jelentése (1930. márc.):
Orosházán a munkanélküliek elégedetlensége tüntetésben tört ki, és február 24-én és 26-án nagyobb tömeg vonult a főszolgabíró elé, ahol is egy küldöttség mielőbbi szükségmunka elrendelését kérte. – A község meg van erősítve csendőrséggel, így a közbiztonság biztosítva van.
A gazdasági válság azonban súlyosan érintette a középrétegeket is. A kisiparosok és a kiskereskedők felének a jövedelme a válság éveiben nem haladta meg az adómentes létminimumot. A tisztviselőket és az értelmiséget a fizetések csökkenése mellett a létszámcsökkentés érintette súlyosan.
