LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A mosóporok tisztító hatásának a titka azokban a vegyszerekben rejlik, amelyek a vizet „nedvesebbé” teszik. Talán furcsán hangzik, de a víz önmagában nem nedvesít igazán jól, azaz nem terül szét a tárgyakon. Ennek a felületi feszültség az oka, amit úgy képzelhetünk el, mint ha a vizet egyfajta bőr borítaná. A tavak vizén egyes rovarok még futni is képesek ezen a „bőrön”. A vízfelszínén lévő molekulákra az alattuk lévő vízmolekulák vonzást gyakorolnak
Amikor mosószert adunk a vízhez, gyengítjük a molekulák között ható erőket,és csökkentjük a felületi feszültséget. Ezáltal a víz könnyebben szétterül, jobban kifejti mosó hatását. Mosás közben a detengens molekulái eltávolítják a zsírszennyeződést, és a szövet megtisztul.
A detergens molekuláit úgy képzeljük el, mint egy ebihalakat, fejük és farki részük is van. A feji részt a vízmolekulák vonzzák, ezért vízkedvelőnek (hidrofilnek) is nevezzük. A vonzást az okozza, hogy a víz molekulái elektromosan enyhén pozitívak,,míg a detergens feji része kissé negatív töltésű. A farokrész viszont víztaszító (hidrofób) tulajdonságú.
Amikor a szennyes ruhát beletesszük a mosószeres vízbe, a detergens molekuláinak farokrészei a szövet szálai közé rakodott szennyeződésekhez tapadnak, mivel kémiailag azokhoz hasonló felépítésűek. Behatolnak a a szálak és szenyneződések közé is, és fellazítják azt. A farokrészeket magukhoz vonzó szennyrészecskéket hamarosan vízkedvelő burokként beborítják a detergens molekulák fejei, és így már leválnak a ruháról.
A mosás közbeni keverés elősegíti, hogy a szennyeződés kimozduljon a szálak közül.
A bioaktív mosószereket enzim tartalmúk, különbözteti meg a többi mosóportól. Az enzimek növényi és állati eredetű fehérjék, amelyek katalizátorként működnek, és elősegítik a fehérjetartalmú foltok, például ételnyomok, vér- vagy verejtékfoltok eltávolítását. Az enzim tulajdonképpen lebontja a foltban lévő fehérjéket, míg a hagyományos detergensek hatása kizárólag fizikai.
