LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Neptunusz a négy óriási gázbolygó közül a legkisebb és leghidegebb, valamint legtávolabbi a Naptól. 1846-ban fedezték fel, és nemrég egy űrszonda, a Voyager-2 kezdte el vizsgálni ezt a távoli világot. Amikor a szonda 1989-ben elrepült mellette, egyúttal elkészítette az első közelképet a Neptunuszról, felfedte, hogy ez a legszelesebb bolygó a Naprendszerben. A Voyager-2 egy sor gyűrűt is talált a Neptunusz körül és hat újabb holdat.
A Neptunusz 164,8 földi év alatt kerüli meg egyszer a Napot, ami azt jelenti, hogy 1846-ban történt felfedezése óta még csak egy keringést végzett. A bolygó forgástengelye 28,3°-os szöggel hajlik a pályasíkjára bocsátott merőlegeshez, és amint a pályáján kering, az Északi és a Déli pólusa felváltva a Nap felé dől. A Neptunusz kb. 30-szor van messzebb a Naptól, mint a Föld, és ilyen távolságban a Nap már 900-szor halványabbnak látszik. Mégis, erre a távoli, hideg világra is még hatással van a Nap melege és fénye, és így ott évszakos változások is történnek. Földi teleszkópokkal és a Hubble-űrtávcsővel végzett megfigyelések azt mutatják, hogy a déli félteke fényessége 1980 óta növekedett, és ezt, valamint a sávos felhőzet mennyiségének, kiterjedésének és fényességének megfigyelt növekedését is évszakos változásként értelmezték. Azonban hosszabb megfigyelési időszak lenne szükséges ahhoz, hogy ennek a szezonális modellnek a helyességét elfogadjuk. A változások ugyanis lassúak, az évszakok pedig hosszúak. A déli féltekén jelenleg nyárközép van, aztán ősz, majd egy hűvösebb tél fog következni. Egy 40 évig tartó tavasz után a hőmérséklet meg a világosság emelkedése mellett beköszönthet a nyár.
