LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A föld- és parasztkérdés a magyar társadalmi fejlődés központi problémája maradt a két világháború közötti időszakban is.
A kezdetleges munkaeszközökkel rendelkező kisárutermelő parasztság gazdaságaiban a család végzett minden munkát. Önálló megélhetést csak a legalább 15 holdas birtok nyújtott. Öt hold alatti töredékparcella pedig egyáltalán nem tudta eltartani tulajdonosát.Ruhára, kultúrára alig futotta. A felemelkedés perspektíváját a fiúk számára az altiszti állás jelentette egy hivatalban, a lányoknak ennél is kevesebb jutott: cselédek lehettek egy polgári háznál.
Az átlagos paraszti lakóházban csak télen lakott az egész család állandóan. Fokozta a zsúfoltságot, hogy a téli hidegben olykor a malac is a szobába szorult. A baromfiak kiköltése és a kikelt kis állatok felnevelése télen rendszerint a lakóházban történt. A fűtőanyag korlátozottsága miatt az ablakokat is kicsire képezték, ezért a parasztházak többsége meglehetősen sötét volt. A zsúfoltság miatt csak a legszükségesebb bútorzat fért el: az asztal, néhány szék, esetleg a kétrészes sarokpad, a (tulipános) láda, rendszerint két ágy és a bölcső. Ezt egészítette ki a tükör és a búcsúskép, a petróleumlámpa, a kenyérkosár a szakajtóval, egy-két korsó, néhány cserépedény és vaslábos stb.
A módosabb gazdák lányai sublótot és éjjeliszekrényt is kaptak kelengyéjük részeként. A gazdagparasztok házaiban terjedőben volt a kanapé, a kétajtós szekrény, megjelent a fénykép. Ezek elsősorban a tisztaszobában voltak, melyet hétköznapi tartózkodásra nem használtak.
A parasztok többségének alapvető, sokszor az egyetlen tápláléka a kenyér volt. Mellette kásaféléket, hüvclycsekbó7 készült főzelékeket, káposztát, burgonyát, lisztből készült ételeket (lebbencs, tarhonya), tésztaféléket ettek, igen sok helyen hús helyett is szalonnát fogyasztottak.
