LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A könnyűzene először a film területére tört be. Előbb csak mint kísérőzene, később már kifejezetten zenés filmek készültek (Elvis Presly, Cliff Richard, Beatles). A popzene a hatvanas években meghódította a színházakat is. Megszülettek az első popmusicalek és popoperák. A művésznek és fércművésznek se szer, se száma, de közölök a legjelentősebbek muzsikája bevonult az örökzöld melódiák közé (Hair, Jesus Christ Superstar, Evita). A következőkben csak a legnagyobb vihart kavart alkotásokra térek ki. az első ilyen nagy jelentőségű mű az ötvenes-hatvanas évek fordulójának fantasztikus hatású filmmusicaljeit, mint amilyen a West Side Story volt, a Hair. A beat és a rock közötti átmenetstílusában készült zenés darabot először a New York-i Shakespeare fesztiválszínházban vitték színre. A darabot Tom O’Horgan rendezte. A szerzőket a vietnami háború ösztönözte a mű megírására, ezzel is tiltakozni kívántak az értelmetlen tragédia ellen. De túl a mondanivaló súlyosságán, a nagyszerű dallamokon, az egyszerre elringató és sokkoló hangszerelés, a darab formai megoldásaival, a hippi-szubkultúrában nem szokatlan obszcén szövegével, fülledt erotikájával is felkavarta a kommersz, langyos színházi életet. A darab producere nem véletlenül az akkor még első lépéseit tevő, hihetetlenül jó szimatú és vállalkozó kedvű Robert Stigwood volt. Stigwood nagy ötlete, a színház, a lemez és a film összekapcsolása (fantasztikus hasznot hozó üzleti láncolat) érdekes módon éppen a Hair esetében realizálódott a legkésőbb.