LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A keresztény egyház szervezetének kiépítésével párhuzamosan hazánkban elterjedt a keresztény művészet is, ennek burkolt célja az is volt, hogy kiszorítsa a honfoglalás kori művészeti elemeket.
A 11. század végéig beszélhetünk művészettörténeti szempontból a román kor előfutárának is nevezett preromán korról, melyet bizánci és nyugati hatások jellemeztek.
A felépített falusi templomok általában fából voltak, ezért ezek nem is maradtak fenn az utókor számára.
Székesegyházaink és bencés apátsági templomaink hosszanti elrendezésűek, egy ill. három hajós bazilikák voltak nyugati mintára. Ez összefüggésben állt azzal, hogy Szent István a latin kereszténység felvétele mellett kötelezte el országunkat arra, hogy a templomok liturgiájának alkalmazkodnia kell a nyugati mintához.
A bazilikák közül a leghatalmasabb a székesfehérvári bazilika volt,. A király arany oltártáblákat, kereszteket, miseruhákat adományázott a templomnak. Ezek közül fennmaradt egy királyi miseruha, a későbbi magyar koronázási palást. A rajta található hímzett felirat szerint István király és Gizella királyné 1031-ben adományozta a templomnak.
A székesfehérvári ásatások során került elő az a 11. század első feléből származó szarkofág, amely valószínűleg Szent István holttestét rejtette. A szarkofág hosszanti oldalán két életfa képe található, mint az örök élet jelképe, a rövidebb oldalon a halott lelkét csecsemő formájában magasba vivő angyal, mely szintén a túlvilági életre utal.
Az időszak jellegzetes kőszobrászati stílusa az ún. palmettás stílus. Fontos jelképe a pálmalevélben ( palmettában ) kicsúcsosodó díszítőelem. Ennek jelenlétéből arra következtettek, hogy a honfoglaló magyarok ötvöseiből lettek a későbbi kőfaragók, hiszen ez a motívum már honfoglaló őseinknél is jelen volt.
