LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A csecsemő az élet első pillanatától kezdve erőszakos, minden erejét mozgósítva kiabál (hosszú ideig ez az egyetlen kommunikációs eszköze), ha valami nem tetszik neki. Az anyaméhben minden tökéletes volt: a környezet homeosztázisa, a méhfal rugalmassága, folyamatos táplálékellátás; a magzat sem szenved hiányt – aztán hirtelen mindettől megfosztják, a hiánnyal szembesül.
Ebben a nehezen megszokható harcban segíteni kell a babát: gondoskodás, táplálék, szavak alkotják a gyermek nárcizmusának három alappillérét.
A sírás, amelyről a gyermek megtanulja, hogy jelzés Önök felé, csak akkor fog erősödni, ha hosszú ideig válasz nélkül hagyjuk az újszülöttet élete kezdetén. A sírás informális szükségként jelentkezik azzal a céllal, hogy adekvát szülői választ váltson ki.
A szülők elsődleges feladata ilyenkor a szükségletet emberi szavakká változtatni azzal, hogy megnevezik a csecsemőnek adott tárgyat: ez a kezdetleges, sírás-szülői válaszcsere jelenti az első kommunikációt a csecsemő és a szülő között.
A szülők számára most az a legfontosabb, hogy kitalálják, majd felkínálják azt az üdvös tárgyat vagy mozdulatot, amit a gyerek még ki sem gondolt.
Nem véletlenül mondják azt, hogy a gyermek fejIődéséhez először meg kell őt érteni, majd azonosulni kell a szükségleteivel: ez a hozzáállás teszi lehetővé a gyermeknek, hogy megtapasztalja a szülői szeretet mindenhatóságát, és számítson is arra.
Álljunk itt meg egy pillanatra, és hangsúlyozzuk ki, hogy ha sírni hagyjuk a csecsemőt az első napokban arra gondolván, hogy meg kell tanulnia mérsékelni a szükségleteit, vagy el fog fáradni és abba fogja hagyni a sírást, vagy még inkább elfelejti a szükségletét és elalszik, szóval ilyenkor nincs igazunk, mert a bajban lévő, beszélni nem tudó újszülött egyre messzebb megy a„hiánya” kifejezésében. Akár a teljes erőszakig, hiszen azt érzékeli, hogy minden belső és külső dolog: rossz. Úgy is mondhatnánk, hogy megfogalmazatlanul ugyan, de így fog érezni: „Senki nincs, aki megértene engem!” Ez megingatja a mindenható szülőbe vetett bizalmát.
