LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A sarki fény egy lenyűgöző természeti jelenség, ami a Föld északi és déli sarkán észlelhető csak. Az északi fény latinul aurora borealis, míg a déli sarkit aurora australisnak is nevezik. A fényjelenséget a légkörbe behatoló töltött részecskék, vagyis főleg a protonok és neutronok okozzák. Ezek a részecskék főleg a Napból származnak, de bizonyos hányadaát a naprendszeren kívülről érkezettek teszik ki. A részecskék üt¬köznek a levegő atomjaival, ionizálják és gerjesztik azokat, és ezek a gerjesztett atomok fényt sugároznak ki, majd visszatérnek az alapállapotukba. Hogy a sarki fény milyen színben pompázik, az függ a molekuláktól, mert az egyes molekulákra jellemző színek fognak dominálni benne. Leggyakrabban az oxigénhez köthető zöld és vörös szín tűnik fel, vagy a nitrogénmolekulák kékes ibolya árnyalatai jelentkeznek. A mérések szerint valahol 80–1000 km közötti magasságban fordul elő, de leggyakrabban 100 km magasságban már figyelhető meg.
Nem állandóan látható, leginkább ősztől kora tavaszig jellemző, ekkor érdemes megcsodálni. Megjelenési formája változatos képet mutat és állandóan változik. Hol függönyszerű, hol pedig ívelt szalagokra emlékeztet. Műholdas felvételek alapján fénygyűrűként, mintegy glóriaszerűen veszi körbe a mágneses pórusokat. A két sarkvidéken felbukkanó fényjáték között összefüggések is vannak. Erős naptevékenységet követően, vagy amikor erőteljes mágneses viharok vannak, akkor megváltozik a magnetoszféra szerkezete, és ez esetekben előfordulhat, hogy alacsonyabb szélességi körökön, így nagy ritkán nálunk és feltűnhet ez az égi tünemény. Nem a Föld az egyetlen bolygó, ahol ilyen jelenségek fordulnak elő. A Naprendszer többi, mágneses bolygójánál, így például a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz és azok egyes holdjai esetében is megfigyelhetők.
