LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Ez a társulat világszerte több millió taggal bír, heterogén, számtalan formában működő mozgalom, önértelmezése szerint az erkölcsi értékek, valamint a szellem szabadságának egyetemességét vallják, a felvilágosodás hagyományait követik. Tagjai rituális beavatási szertartásokkal válnak igazán részesekké, ezáltal megismerve a szimbólumrendszer mélyebb jelentését. A szabadkőművességnél szinte alapvető követelmény az Istenbe vetett hit, a vallásgyakorlás. A hitnek ennek a megnyilvánulását – vagyis ki mennyire hisz Istenben- a reguláris rendszer nem firtatja, ugyanis itt a páholyokban a vallás és a politika megvitatása tilos. Ebből kifolyólag ezeken az összejöveteleken Istent egész egyszerűen építőmesternek nevezik. A francia jellegű rendszerben nem követelik egyáltalán az Istenhitet, mivel az ebben a teóriában összeálló szervezetek időnként politikával is foglalkoznak. A szó eredetét tekintve a szabadkőműves kifejezés a kőfaragó, kőműves szóból származik, az első magyar megjelenését 1375-re helyezik, amikor is a céhektől független szakemberek, majd később a céhbeli privilégiumokat értenek alatta. A kifejezésnek egyébként más értelmezése is ismeretes. A szabadkőművesség története még az ókori világhoz kapcsolódik, eredeztetik a jeruzsálemi templom építőitől, akiknek bölcsességét a templomos lovagrendnek tulajdonították, de tudásukat adták tovább a katedrális-építő céhmesterek, valamint a rózsakeresztesek is.
Egy valami azonban biztos. A szabadkőművesség olyan hitnek, tudásnak és erkölcsnek volt, van és lesz birtokában, mellyel páholyait bárhol megőrizheti a világon.
