LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Egy fontos szavakon túli közlésmód a hangokkal, hangnemmel, hangsúllyal történő kifejezés. Ez lehet a beszéd kísérője vagy attól teljesen független. Ugyanazt a szöveget sokféle hangnemben lehet elmondani, s ez nagyban befolyásolja a szavak jelentését, információértékét. A hang ugyanis jól tükrözi az érzelmi állapotot, különösen a belső feszültségeket. Éspedig nemcsak a beszédhang, hanem – még inkább – minden egyéb hangadás, pl. a sírás, a nevetés, a nyögés, nyöszörgés, kuncogás, sóhajtás stb. Ezért van az, hogy pl. szeretkezés közben szavak nélkül is pontosan ki lehet fejezni, mit érzünk. (Kár, hogy sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel.) De talán még a hangnál is több kifejezési lehetőséget kínálnak a gesztusok és testtartások, valamint az egymástól való térbeli távolság szabályozása.
A gesztikuláció, vagyis a fej, a kezek és karok kifejező mozgásai általában a beszédet kísérik, de szavak nélkül is van közlő funkciójuk. Gondoljunk pl. az igenlő fejbólintásra, a tagadást vagy helytelenítést jelző fejcsóválásra, a fenyegető ökölrázásra vagy a felemelt mutatóujj mozgatásával történő figyelmeztetésre. Pusztán a kezek, illetve karok mozgatásával és a fejtartással annyi mindent ki lehet fejezni, hogy külön könyvet lehetne írni róla. Mozdulatok révén hívást, elutasítást, tiltakozást, könyörgést és sokféle más lelki tartalmat lehet közölni. A mozgás nemcsak kifejezi az érzelmeket, hanem bizonyos mértékig le is vezeti, csökkenti az érzelmi feszültséget.
A házasságban a gesztusok és testtartások „beszédesebbek” lehetnek, mint a szavak. Egy legyintéssel, egy ajakbiggyesztéssel pl. nemcsak megsérthetjük partnerünket, hanem az önbizalmát is megingathatjuk. Vagy ha mondjuk, nem vesszük észre, hogy házastársunk „magába roskadva” ül, akkor a megértés és lelki segítségnyújtás nagy lehetőségeit mulaszthatjuk el. Könnyű belátni azt is, milyen nagy jelentőségű lehet, ha partnerünk elfordítja a fejét, amikor meg akarjuk csókolni, vagy ha csak az arcát nyújtja az ajka helyett.
