A Szegedi Szabadtéri Játékoknak a Dóm tér ad otthont, mely a Fogadalmi templom előtt található, akusztikája pedig kiváló. Európa egyik legnagyobb mozgó szabadtéri színpadát és nézőterét alakították itt ki, az első előadásra 1931. június 13-án került sor. Debütálásként a Magyar Passiót mutatták be, 20 év kihagyás volt 1939-59-ig, ettől eltekintve minden évben megvannak a szabadtéri előadások. Három személy kellett ahhoz, hogy ez így megvalósulhasson: Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Glattfelder Gyula csanádi püspök és Rerrich Béla műépítész. U alakú ez a modern térkompozíció. Nyugati oldala a kollégium és Hittudományi Főiskola, délnyugatra találjuk a püspöki palotát, a déli- és keleti oldalán pedig az egyetemi termek és kutatóintézetek foglalnak helyet. Az épület klinker téglából készült, ezek főleg az észak-európai országokban ismertek és Rerrich Béla jár erre, de ez nem közvetlen hatás. A Dóm tér és az épület együttes megalkotása a 19. század történelmi stílusának a legérettebb-, legnemesebb-és legkifejezőbb alkotása. Az alkotói művészet az utolsó percig formálódott kezei között. Nemcsak az épület tervezésével foglalkozott, hanem az iparművészeti feladatokat is végezte. Sokszor ott, a helyszínen formálódott kezei között az eszményiség minden részlete, így az iparosokkal nagyon jó kapcsolatot alakított ki.
Az árkádok alatt található Nemzeti Emlékcsarnok, a Pantheon megvalósítása is kiválóan sikerült, ezt 1930-ban létesítették, majd továbbfejlesztették, így ezek a szobrok és domborművek a történelem, az irodalom, a művészet és a tudomány kiváló alakjait ábrázolják. Ez a magyar szobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.
Címkékemberség építészet művészet történelem
Ezt mindenképpen olvasd el!
Lakner bácsi gyermekszínháza
A gyermekszínház gyermekszereplőkkel működő budapesti színház. A gyermekszínház története az 1920-as évekre nyúlik vissza, a …