LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Hogyan képes a gép megbirkózni a szellemi munka bizonyos fajainak automatizálásával — feltéve, hogy „emlékezetében” már rögzítve vannak a szükséges axiómák és gépi programok? A feladat végső soron helyes megoldásához a gép mindenekelőtt annak segítségével jut el, hogy igen nagy sebességgel képes végigvenni az összes lehetséges variánst. Az emberi agy egészen más módon oldja meg a feladatokat: egy irányt szabó terv szerint dolgozik, amely a gondolkodást valamely meghatározott, világosan tudatosított cél felé vezeti. A gép viszont nem a saját, hanem az ember céljait realizálja. Meghatározott formális szabályok szerint megoldva a feladatokat, a gép természetesen nem érti sem ezek lényegét, sem saját operációinak következményeit. Természetesen az embernek is van „programja”, amelyet az élet, a társadalom szab meg. De az ember tudatosan használja ezt a programot.
Miután bizonyos eredményekre jutott, további műveletei során a gép már ezekhez igazodik, tehát tanul. Az ember viszont, mikor cselekszik, előre számol cselekedeteinek eredményeivel, a maga és mások szempontjából jelentkező következményeivel. Az élőlények esetében a„feladatmegoldás” folyamatait a szükségletek határozzák meg (az állatnál biológiai, az embernél biológiai és társadalmi szükségletek). A gépnél ezek hiányoznak.
A gondolkodás célirányos, tudatos tevékenység. A gépben végbemenő folyamatok nem képeznek ilyen tevékenységet, minthogy nincs saját motívumuk. A gép számára a lyukszalag jeleinek nincs tárgyi vonatkoztatása, referenciája. A benne lezajló elektromos folyamatok a rájuk objektíve jellemző törvények szerint mennek végbe. Ugyanakkor e törvények bizonyos aspektusaikban, részeikben egybeesnek más objektív folyamatok ugyancsak objektív törvényeivel.
