LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Angliában egészen más előfeltételek között megy végbe a reformáció, mint Európában. 1533-ban VIII. Henrik király eltaszítja a feleségét, hogy elvegye a királyné egyik fiatal udvarhölgyét. Amikor VII. Kelemen pápa vonakodik érvényteleníteni a házasságát, a király arra kényszeríti az országa papságát, hogy ismerjék el őt az angliai egyház fejének, és megszakítja a kapcsolatot Rómával.
III. Pál pápa a reformáció leküzdésére 1545-ben összehívja a tridenti zsinatot. Rendelkezéseket hoz a visszásságok megszüntetése érdekében, de az egyházszakadást már nem lehet
elkerülni. Ezzel megkezdődik a „hitetlenek” elleni inkvizíció időszaka is, és Spanyolországban már 1559-ben sor kerül az első nagy eretnek-égetésekre. A Szent Inkvizíció rémuralma kétszáz éven át tart, amíg 1820-ban a francia forradalom hatására feloszlatják.
Az új korszak küszöbén immár a filozófia is újabb látásmódra térhetett át, mert végre más „igazságokat” is hirdethettek. De így kezdődött meg a gondolkodás és az érzelmek, a vallás és a tudomány kettészakadása, amely egyre erőteljesebbé vált, és a létrejött polaritások korlátozó hatást váltottak ki.
Amikor most, a XXI. század küszöbén, összehasonlítjuk a jelenlegi irányvesztettséget a két előző történelmi korszak, az ókor és a középkor, valamint a középkor és az újkor átmeneti időszakával, számtalan párhuzamot fedezhetünk fel, amelyek a vallás, a kultúra és a szociális fejlődés területén egyaránt észrevehetők.
Ma is elégedetlenség mutatkozik a nagy vallások merev álláspontjaival szemben, és az emberek soha nem látott számban hagyják el az egyházakat. A szabad véleménynyilvánításnak ez a lehetősége azonban nem állt még elődeink rendelkezésére. Ennek ellenére az egyház, mint olyan, sohasem veszíti vagy veszítette el a jelentőségét. Mert minden vallás tanító, vezető és oltalmazó feladatot lát el, és így voltaképpen az anya szerepét tölti be. A legnehezebb feladata azonban – ami épp úgy minden anya tanulási feladata – hogy megértse a felnövekvő „gyermekeit” is.
