LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Kétségtelen, hogy bizonyos fokú önismeret és emberismeret nélkül nehéz az egyéni vagy a kapcsolati fejlődést érintő felismerésekre jutni. A házasság nyitottabbá tételének másik alapfeltétele ezért az önismereti és a kapcsolati kultúra növelése.
Ezen a téren a legtöbb házasságban bőven van tennivaló. Ez nem a házastársak hibája, hanem az egész eddigi nevelési rendszeré, amely csak a szakmai felkészülés követelményeit tartotta szem előtt, és sajnálatosan elhanyagolta a személyiségfejlesztést, az emberi kapcsolatokra való felkészítést.
Ennek hátrányai már a párválasztásnál megmutatkoznak. Az önismeret fejletlensége lehetetlenné teszi annak reális elbírálását, hogy az egyén egyáltalán érett-e lelkileg a házasságra, és milyen típusú emberrel illene legjobban össze. Ez az oka annak, hogy a házasságkötés gyakran naiv illúziók alapján történik. A házastárssal kapcsolatban kétféle, tipikus illúzió fordul elő leggyakrabban. Az egyik a teljes lelki egység illúziója, amely különösen a szerelmi házasságokra jellemző. A szerelem ugyanis, mint már említettem, átmenetileg nagy fokú azonosulást hoz létre érzelmi téren, s ezzel azt a látszatot kelti, mintha az egyéni felfogásbeli stb. – különbségek elmosódtak volna. Később aztán, amikor a különbségek mégis felszínre kerülnek, egyszerűen nem tudnak mit kezdeni velük.
A teljes egység illúziójának része, hogy mindketten azt hiszik : házastársukban egyszer s mindenkorra megtalálják minden szükségletük, minden társas kapcsolatuk kielégítését.
A másik tipikus illúzió részben szintén a szerelem túlértékelésével függ össze. Amikor ti. olyan jelentős egyéni különbségek, illetvc kapcsolatzavaró tényezők merülnek fel már a házasságkötés előtt, amelyeket lehetetlen nem észrevenni, sokan naiv optimizmussal abban bíznak, hogy „majd megnevelik” a másikat, hiszen „a szerelem csodákra képes”.
