LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A pszichofizikai paralelizmus elmélete radikális dualizmust állít fel a pszichikai és a fizikai között. Eszerint a fiziológiai és a pszichikai folyamatok egyértelmű megfelelésben állnak egymással: az egyik típushoz tartozó folyamatok működését valamiféle módon mindig a másikhoz tartozók kísérik. A szervezetben végbemenő fizikai folyamatok – beleértve a külső viselkedést – anyagi változások egymást követő sorát alkotják, amelyek mindegyikét kizárólag fizikai okok teljes mértékben determinálják. A testen belül végbemenő átalakulások többé vagy kevésbé hosszú láncolatának a végén az idegimpulzus kéz-, láb-, beszédszervi stb. mozgások alakjában megjelenik a periférián. Ez az egész folyamat azonban ugyanazon fizikai-kémiai törvények szerint megy végbe, mint amelyek egy bonyolult felépítettségű gépben vagy egy automatában érvényesülnének. „Ha tökéletesen ismernénk Shakespeare idegrendszerét és éppoly tökéletesen élete környezeti feltételeinek összességét, akkor képesek lennénk annak megmutatására, hogy életének egy bizonyos időszakában keze miért írt tele bizonyos számú papírlapot azokkal a nehezen kivehető kis fekete jelekkel, amelyeket a rövidség kedvéért a Hamlet kéziratának nevezünk. Akkor megértenénk minden törlés vagy javítás okát – és mindezt anélkül értenénk meg, hogy akárcsak a legkisebb mértékben is elismernők gondolatok létezését Shakespeare elméjében. A szavakat és a mondatokat nem úgy tekintenénk, mint valami rajtuk kívülinek a jeleit, hanem egyszerűen és pusztán mint külső tényecskéket. Hasonlóképpen megírhatnánk annak a körülbelül 200 fontot kitevő langyos fehérjeanyagnak a kimerítő életrajzát is, akit Martin Luthernek hívtak, anélkül hogy utalnánk arra, hogy érzett is.
