LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Nagy-Britanniában a szívkoszorúér- megbetegedés a leggyakoribb oka az elhalálozásoknak; a nők között második helyen áll a gyakorisági listán. Nagy-Britannia férfilakosságából minden harmadik szenved szívkoszorúér-megbetegedésben, minden ötödik pedig szívinfarktusban hal meg. A szívinfarktus okozta elhalálozások teljes számát ötszáz- és nyolcszázezer közöttire becsülik. Az Egyesült Államokban, mely a világelsők között szerepel a szívbetegségek gyakoriságát tekintve, évente több mint egymillióan kapnak szívrohamot – az esetek felében halálos kimenetelűt. Hasonlóan rémisztő a statisztika Európában, Kanadában, Ausztráliában és más, úgynevezett „fejlett országban”, mi több, a betegség egyre jobban terjed a harmadik világban is.
Mi tulajdonképpen a szívinfarktus?
A szív tulajdonképpen egy pumpa, mely a vért szétküldi az egész testbe. Körútjának kezdetén a vér áthalad a tüdőn, hogy felvegye a belélegzett oxigént. Ez az oxigénnel dúsított vér az ütőereknek (artériáknak) nevezett csöveken keresztül eljut a test minden részébe, majd a vénáknak hívott ereken visszatér a szívbe.
Akkor történik szívinfarktus, amikor egy vérrög átjárhatatlanná teszi az egyik fő ütőeret – a koszorúeret (latin neve, corona, koronát jelent) -, vagy annak valamelyik fontosabb ágát. Az atheromának nevezett, zsírból, koleszterinből és fehérjéből álló, megduzzadt kására emlékeztető anyag megtelepszik az érfalakon, és gátolja a vérkeringést. Amikor ezt a lerakodótt atheroma (atheroma depositus) miatt egyébként is beszűkült artériát eldugaszolja egy vérrög, megtörténik az infarktus.
Számos kockázati tényezőt ismerünk, melyek siettetik a szívinfarktust:
– Dohányzás: súlyosbítja az atheromát, és kedvez a vérrögképződésnek is.
– A vérben lévő felesleges zsírok.
– Stressz: sűrűbbé teszi a vért, és felelős a véráram fokozott viszkozitásáért is.
– Magas vérnyomás.
– A vérlemezkék számának növekedése: a vérlemezkék apró, ragadós testecskék, melyek a vörös és fehérvérsejtekkel együtt keringenek a véráramban. Ha megsérül az ér, összeragadnak, mint a ragasztócseppek, és a vér megalvad. A vérlemezek a felelősek a vérrögök kialakulásáért is.
Amikor egy részben elzáródott artéria végleg elzáródik, a szív vérellátásának egy része kiesik – ez hirtelen, szúró fájdalomként jelentkezik. E folyamat során a szívizom egy része akár el is pusztulhat, és a szív károsodhat. A károsodott szív többé nem működik kifogástalanul, és bizonyos esetekben megáll – a beteg pedig meghal.
