LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az ember és a tárgyi világ közt mindig ott áll a többi ember, lényegében a társadalom egész története. Sokkal többet tudunk olyan dolgokról, amelyeket soha nem láttunk, amelyekről csak hallottunk vagy olvastunk. A szó ajándéka az egész emberiség gondolataival gazdagít bennünket, mindenki számára megkönnyíti a megismerés útját, mivel megszabadít annak a szükségességétől, hogy az ember mindent maga kutasson fel a saját személyes erőfeszítéseinek árán.
Az érintkezés megvalósulhat közvetlenül és közvetve. Az állatok érintkezése közvetlen, biológiai jellegű: ösztönszerűen érzik a másik állat állapotát, azaz rendelkeznek a biológiai szimpátia érzékével, amely testmozgásokban, kiáltásokban, szagokban stb. jut kifejezésre. Az embernél is előfordulnak a közvetlen érintkezés esetei, különösen abban a szférában, amely az érzelmekkel, a biológiai megalapozású szükségletek kielégítésével kapcsolatos. Ám az emberi kapcsolatok végtelenül változatosak, és az érintkezés biológiai formáinak fajsúlya közöttük jelentéktelen; egyébként is e formák minőségileg átalakultak, humanizáltakká váltak.
Az ember kialakulásának korai szakaszában az ismeretek megszerzésének alapvető forrása a valóságos világ és az emberek közti viszonyok személyes, érzéki észlelése volt. Csak fokozatosan kezdett mind nagyobb szerepet játszani az a kollektív tapasztalat, amelyet előbb gesztusok, majd a hangos beszéd formájában adtak át, amihez a későbbiekben még az írásos beszéd is hozzájárult. Kezdetben a közlésnek ezek a formái a nemzetség, törzs, falusi körzet, város szűk határaira korlátozódtak. Az emberiség történelmi haladása lényegesen megváltoztatta az emberek elméjére és szívére való hatás módszereit: a gyűlésen, a fórumon, a szenátusban tartott beszéd, a filozófus beszélgetése tanítványaival, az egyházi prédikáció, a kórus éneke, a skolaszták vitái, az ügyész és az ügyvéd beszéde, a professzor előadása, a szerelmesek levelei, a káni parancsok, a kézírásos felhívások, a röplapok, a forradalom tribunjainak lelkesítő beszédei – mindezen formák helyett vagy mellett megjelentek a nyomtatott művek hatalmas példányszámai, a rádió, a televízió stb.
