LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az ember szubjektíve kívánságok és vágyak formájában éli át szükségleteit. A vágy (pszichológiai terminológiában szükségérzés) pszichofizikai jelenség. Benne az ember valami más, valami számára külső felé vonzódik, és ezáltal függésbe kerül tőle. Amikor a szükséglet tárgyára talál, a vágyból kívánság lesz, a kívánság vágy a vágy tudatával.”
A szükséglet közvetlenül az élet lényegéből fakad. Önmaga újratermelése során az élő szervezet állandóan és szükségszerűen hiányt érzékel. Az ember állandó kielégületlenségben él, valami mindig „hiányzik” neki, mindig akar valamit, törekszik valamire: a feszültség, a nyugtalanság, az izgalom, a vágyakozás, a lelkesedés állapotát éli át. A szükségletektől nem lehet „elmenekülni”: megkövetelik kielégítésüket, ami csakis az ezt célzó tevékenységen keresztül érhető el. Ebben az értelemben a szükségletek a haladás igazi mozgatóerői.
A szükséglet mind folyamata, mind pedig eredménye az ember és a világ kölcsönviszonyának; benne az ember világra irányultsága jut kifejezésre. Csak tárgyán keresztül válik a szükséglet meghatározottá és elevenné. A tárgyi világ az, ami determinálja, és az ember maga is eltárgyiasul, „felleli” és mintegy felismeri önmagát a számára szükséges tárgyban, hogy kielégülést találjon benne, és egy időre feloldja a feszültséget, megszüntesse test és szellem izgalmi állapotát.
A szükséglet fogalma ily módon felöleli mind az ember szubjektív állapotát, a környező világ – a természeti erőforrások és a társadalmi élet termékei – iránti igényeit, mind a világban levő dolgok és folyamatok objektív viszonyát az emberhez. Amennyiben az embernek egy meghatározott szükséglete támad, ez annyit jelent, hogy bizonyos dolgok cselekvésekre késztető stimulánsokká váltak a számára, hogy a társadalom által létrehozott tárgyak ,sajátos követelményeket támasztanak vele szemben, amelyek élmények, érzetek, képzetek és célok formájában tükröződnek vissza tudatában.
