Kezdőlap / Társadalom / Történelem / A Teleki-kormány lavírozó bel-és külpolitikája

A Teleki-kormány lavírozó bel-és külpolitikája

A Bethlen-csoport 1939 februárjában saját bizalmi emberét, Teleki Pált ültette a miniszterelnöki bársonyszékbe. Tőle várta a hagyományos kormányzati módszerekhez való visszatérést, a nyilasokkal való versenyfutás
befejezését, és a lazítást a fasiszta hatalmak melletti külpolitikai elkötelezettségen. Teleki miközben lecsapott a nyilasokra, a baloldalra nehezedő nyomást is fokozta.
Teleki miniszterelnöksége idején fogadták el a még Imrédy kormányzása alatt előkészített második zsidótörvényt.
A törvény a szabad foglalkozású pályákon 6%-ban, az iparban és a kereskedelemben 12%-ban maximálta a zsidók arányát. Ez a törvény kb. 60 ezer munkavállaló, a családtagokkal együtt mintegy 150-200 ezer ember mindennapi megélhetését tette kérdésessé.
1939. március 14-én Josef Tiso kinyilvánította Szlovákia függetlenségét. Hitler azonnal elismerte az új államot, ugyanakkor utalt arra, hogy a kárpátukrán kormány esetében ezzel 24 órát vár. Március 15-én, mikor a Wehrmacht és a lengyel hadsereg megindult Csehszlovákia ellen, a magyar honvédség Kárpátalján átlépte a határt. Négy nap alatt elérte a lengyel határt, 12 171 négyzetkilométerrel növelve az ország területét és 496 000 fővel a lakosságot. (Kárpátalján a lakosságnak csupán 12,7%-a volt magyar). A katonai akció Ungvártól észak-nyugatra kisebb összetűzésekre vezetett az új szlovák állam haderejével, de ezek német fellépésre hamar abbamaradtak.
Az 1939. tavaszi választások eredményeit már érezhetően befolyásolta a fasizmus európai előretörése. A különböző elnevezésű nyilaspártok 10-ről 49-re növelték a mandátumaik számát. A Magyar Élet Pártja néven működő kormánypártban pedig a jobbszárny került túlsúlyba.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Titkos záradék

1.A balti államokhoz tartozó térségben (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) területi és politikai átalakulások esetén Litvánia …

Leave a Reply