LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A müncheni egyezmény után a nagyhatalmak Csehszlovákia és Magyarország területi vitáját német-olasz döntőbíróság elé utalták.
1938. november 2-án született meg az ún. első bécsi döntés. Hitler és Mussolini Bécsben Csehszlovákia, pontosabban Szlovákia területéből csaknem 12 ezer négyzetkilométer területet és közel 870 ezer lakost ítélt Magyarországnak. E lakosságnak 86,5%-a magyar volt, csupán 9,8%-át
tették ki szlovákok, míg a csekély maradék rutének és mások között oszlott meg. Ilyen módon a területgyarapodás azoknak a délszlovákiai területeknek a visszatérését jelentette, amelyeken összefüggő tömbben és csaknem kizárólagosan magyar lakosság élt, vagyis az egyáltalán lehetséges feltételek
között az államhatár-változás az etnikai határ vonalát követte.
Az első bécsi döntés, amely a családegyesítést megvalósította, és a területgyarapodást békés úton érte el, a társadalom széles tömegeiben növelte a rendszer és politikája iránti bizalmat. Csak egy kisebbség, a szocialista és a liberális ellenzék hangoztatta, hogy a Hitlernek köszönhető sikerért nagy árat kell majd fizetni.
Németellenes és demokratikus irányzatok
A 30-as évek második felében új politikai irányzat volt kialakulóban, a népi írók mozgalma. Az agrárkérdés megoldását és az ország demokratikus megreformálását tűzték célul maguk elé és egy sajátos paraszti „harmadik utat” hirdettek.
A népi mozgalom természetesen nem volt egységes irányzat. Különböző
típusú értelmiségi csoportokat fogott – meglehetősen laza szálakkal – egybe. A népiesek – bízva Gömbös ígéreteiben – 1934-ben megpróbáltak együttműködni vele. A miniszterelnökben azonban csalódtak. Ezután a mozgalomban
erősödött a demokraták és a radikálisok befolyása. A Márciusi Frontban a A Márciusi Front falukutató írók mellett baloldali egyetemisták és más antifasiszta értelmiségi csoportok is részt vettek.
