LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tudatot nem elemezhetjük tárgyi vonatkozásán, a tárgyat pedig a tudathoz való viszonyán kívül: a világ számunkra csak a megismerő szubjektumnak való adottsága aspektusában létezik. A tudat a külső és a belső világra, önmagunkra vonatkozó tudás. A tudáson kívül nincs tudat sem. „A mód, ahogy a tudat van, és ahogy valami a számára van, a tudás”. A tudat tartalmát a történelmileg kialakult és állandóan kiegészülő ismereteknek a rendszere alkotja, ahogy az egyes ember személyes tapasztalatának prizmáján keresztül áttörve megjelennek. A valóság tudatosítására a társadalom és személyiség szociálisan meghatározott szükségletei és érdekei ösztönzik az embert. Az élet szempontjából a tudat értelme abban áll, hogy biztosítsa a helyes tájékozódást a világban, megerősítse magát benne, megismerje és átalakítsa azt a társadalmi gyakorlat alapján. A tudat és a tudás egységet alkot, de nem azonosak egymással. A tudás ismeretelméleti kategória. A tudat értelmi terjedelme viszont szélesebb: ez nemcsak ismeretelméleti, hanem egyben pszichológiai, erkölcsi, szociológiai, pszichiátriai és jogi kategória is. A tudás a valóságnak a gyakorlat által igazolt visszatükrözése. A tudat viszont nem feltétlenül jelent igazolt és megbízható visszatükrözést. A nem-igazolt visszatükrözés – mint például a sejtések, a fantáziálások, a vallási-mitikus nézetek – nem-tudás c szó szoros értelmében, de mindezek természetesen a tudati tények. Az ember tudatában lehet annak, hogy beteg, de ettől még nem tudja azt, hogy mi van vele. Valamire gondolni – ez annyit tesz, mint egy tudati aktust hajtani végre, de ez még nem tudás: a tudás a megismerés folyamatának eredménye. A megismerés mint a visszatükrözés folyamata rokon a tudatosítás fogalmával, amely az előbbinek abszolút előfeltétele. De e két fogalom között lényeges különbség is van. Az ember annyiban tudatosítja azt, amit észlelt, amennyiben felfogja ennek értelmét a valóságos események kontextusában, amennyiben számításba veszi saját cselekedeteinek lehetséges következményeit. Tudatosítani a tárgyat – ez annyit jelent, mint elhelyezni azt ismereteink rendszerébe, s besorolni a tárgyak egy meghatározott osztályába. A megismerés viszont – a tudatosítással szemben – a tárgy lényegének feltárására irányul. Nem más, mint a szubjektumnak az objektumhoz való ismeretelméleti viszonya.
