LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tudat nem valamiféle sajátos, különlegesen finom anyagmozgás, nem az anyag egy válfaja, nem a magasabb rendű idegműködés önmagában vett megnyilvánulási módja, hanem az objektív világ szubjektív képmása.
A tárgy képmása nem más, mint a tárgy létének eszmei formája az ember fejében. Vegyük a legegyszerűbb példát. Amikor egy fát látunk, az emberi agyban nem jelenik meg e fa fizikai lenyomata. A fa átélt képmása valami ideális, nem redukálható sem magára a fára, amely az őt megfigyelő emberen kívül létezik, sem pedig az agyban végbemenő fiziológiai folyamatokra, amelyek e képmás alapját alkotják.
Lehetséges-e a szubjektív képmások létrehozására irányuló objektív fiziológiai folyamatokat tekinteni maguknak ezeknek a képmásoknak? Természetesen nem. Ezek a folyamatok önmagukban nem a visszatükrözendő tárgy eszmei másolatai. A fiziológiai folyamatok a szubjektív képmás anyagi hordozói.
Mi a szubjektív?
„Szubjektív” – ez annyit jelent, mint szubjektumhoz – egy emberhez vagy valamely (tetszőleges nagyságú) társadalmi csoporthoz – tartozó. Minthogy a képmás szubjektív (a szubjektumhoz tartozik), elkerülhetetlenül magán viseli az adott személyiség vagy társadalmi csoport bélyegét, visszatükrözi élettapasztalatát, érdekeit, beállítottságait, társadalmi és osztályhelyzetét. A képmás nem létezik és nem létezhet a konkrét-történelmi személyiségen és ennek egyéni sajátosságain kívül és ezektől függetlenül. A képmás függ az idegrendszer és az agy fejlettségétől, az egész szervezet állapotától, az emberek gyakorlati tapasztalatának gazdagságától vagy szegényességétől, az emberiség ismereteinek történelmi fejlődési szintjétől.
