Érzékszervei segítségével már a gyermek meggyőződik a külvilág létéről: az anyagi tárgyak ellenállnak neki, és ellenhatást gyakorolnak rá. Benyomásait vonatkozásba kezdi hozni a külső tárgyakkal, megtanulja szemmel felbecsülni a dolgok nagyságát, megkülönbözteti a közeli tárgyakat a távoliaktól stb.
Az érzet az objektív világhoz tartozó tárgyak egyes tulajdonságainak visszatükrözése azon idő alatt, amíg közvetlen hatást gyakorolnak az érzékszervekre. Az érzetben a minőség tükröződik vissza: „Számunkra a legelső és legelemibb az érzet és benne elkerülhetetlenül a minőség is… . Ez a beszédben is megnyilvánul : valamely érzetet úgy nevezünk meg, hogy éppen a benne adott „minőségre” (piros, kék, édes stb.) utalunk.
Mint ismeretes, az érzet a külső inger energiájának tudati ténnyé való átalakulása. Ugyanakkor az érzeteket a tudatosítás világosságának különböző foka jellemzi. Az érzet nemcsak abban az értelemben tudati tény, hogy maga tudatosult, hanem abban is, hogy a pszichikum elemeként a tudat tartalmává válik. Mindannak, ami a tudatban megjelenik, az érzetekben van a forrása. Az érzetek teszik lehetővé például az álom és az ébrenlét közötti gyakorlati különbségtevést. Az ő segítségükkel különbözteti meg magát szubjektumként az ember a tárgytól.
Az érzékszervek a maguk megismerő funkcióját a visszatükrözés tárgyától függő motoros aktusok meghatározott rendszerének segítségével valósítják meg. Így a tapintó kéz reprodukálja a tárgy körvonalát, aktívan letapogatja azt, a szem pedig, a letapogató kézhez hasonlóan, távolról siklik végig különböző irányokba a tárgyon, felméri azt.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Betegségek a kullancstól
A kullancsok állttal terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és az agyhártya- és agyvelőgyulladás. A …