LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A marxista filozófiában és pszichológiában tudaton nem egyszerűen a pszichikus visszatükrözést értjük, hanem a valóság céltudatos pszichikus visszatükrözésének legmagasabb, a társadalmilag fejlett ember által megvalósított formáját. A tudat az emberi agynak az a funkciója, amelynek lényege a külvilág adekvát, általánosított, céltudatos és nyelvi (vagy általában szimbolikus) formában megvalósuló aktív visszatükrözésében és konstruktív alkotó átalakításában áll, a jelenlegi benyomásoknak a korábbi tapasztalattal való összekapcsolásában, abban, hogy az ember kiemeli önmagát környezetéből, s úgy áll szembe vele mint szubjektum a tárggyal. A tudat a valóság érzelmi értékelését, a célkitűző tevékenység biztosítását jelenti – az ésszerűen motivált cselekvések előzetes gondolati felépítését, személyes és társadalmi következményeik áttekintését, a viselkedés ésszerű irányítását és ellenőrzését, a személyiségnek azt a képességét, hogy számot adjon magának arról, mi megy végbe mind a környező anyagi világban, mind pedig a saját lelki világában. Tehát a tudat nem egyszerűen képmás, hanem a valóság visszatükrözésére és átalakítására irányuló tevékenység eszmei formája.
A tudat pszichikus jelenség. A pszichikum fogalma azonban jóval szélesebb a tudat fogalmánál. Pszichikus jelenségeken értjük mind a tudatosult, mind a nem-tudatosult- elsősorban kognitív -folyamatokat, továbbá a pszichikus állapotokat, valamint a személyiség pszichikus tulajdonságait. A pszichikus jelenségek lehetnek aktuális vagy potenciális jellegűek. Az emlékezet mélyén őrzött ismeretek, amelyek nem vesznek részt a jelenleg végbemenő folyamatokban, nem is aktuális-tudatos természetűek.
Pszichikum az egész állatvilágban található. A tudat azonban csak az embert jellemzi, s még őt sem minden állapotában. Nincs tudata az újszülötteknek, az elmebetegek egyes kategóriáinak, s hiányzik a tudat az alvás állapotába merült embernél is. Még a teljesen fejlett ember tapasztalatának alapvető tartaléka is kívül esik tudata közvetlen ellenőrzésének határain. Az ember minden fizikailag hozzáférhető hatást felfog, de ezek közül nem mindegyik válik a tudat tényévé.
