A tudat az emberi tevékenység sajátos, eszmei formája, belső aspektusa. Tudat nélkül nincs értelem és gondolat. A tudat szerkezete, tartalma és irányultsága törvényszerű összefüggésben van ezzel a tevékenységgel, az ember életmódjával és társadalmi helyzetével. Még a fejlődésnek azon a fokán is, amikor a tudat viszonylagos önállóságra tesz szert, a gyakorlat marad az alapja és tartalmi igazságának kritériuma.
A tudatot csak abban az esetben érthetjük meg tudományosan, ha fejlődésében szemléljük, kezdve a biológiai előfeltételein, melyek az emberrel genetikai rokonságban levő állatok pszichikus tevékenységének formájában vannak adva számunkra. A pszichikumnak az állatvilágban végbemenő fejlődése azonban csak a tudat előtörténetét alkotja. „A tudat… már eleve társadalmi termék és az is marad, ameddig emberek egyáltalában léteznek.”
A tudat marxista megközelítésének egyik alapvető jellemzőjét a történetiség elve alkotja: a tudat mai állapota az emberiség egész történelmének a terméke. A marxizmus meghaladja azt a filozófiát és pszichológiát, amely nem jutott el a történetiségig a tudat értelmezésében.
A tudat társadalmi-történelmi megközelítése feltételezi a társadalmi élet azon objektív anyagi és szellemi folyamatainak az elemzését, amelyek meghatározták a tudat keletkezését, fejlődését és lényegét. Az emberi tudat kialakulásának és fejlődésének alapmechanizmusát a gyakorlati és elméleti tevékenység történelmileg kidolgozott, s a kultúra formáiban rögzített fajainak elsajátítása alkotja.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Egészségre nevelés
Igen nagy az egészségügyi intézményekben uralkodó higiénés viszonyok járványügyi jelentősége. A kórházak, rendelőintézetek és az …