A tudat az emberi tevékenység sajátos, eszmei formája, belső aspektusa. Tudat nélkül nincs értelem és gondolat. A tudat szerkezete, tartalma és irányultsága törvényszerű összefüggésben van ezzel a tevékenységgel, az ember életmódjával és társadalmi helyzetével. Még a fejlődésnek azon a fokán is, amikor a tudat viszonylagos önállóságra tesz szert, a gyakorlat marad az alapja és tartalmi igazságának kritériuma.
A tudatot csak abban az esetben érthetjük meg tudományosan, ha fejlődésében szemléljük, kezdve a biológiai előfeltételein, melyek az emberrel genetikai rokonságban levő állatok pszichikus tevékenységének formájában vannak adva számunkra. A pszichikumnak az állatvilágban végbemenő fejlődése azonban csak a tudat előtörténetét alkotja. „A tudat… már eleve társadalmi termék és az is marad, ameddig emberek egyáltalában léteznek.”
A tudat marxista megközelítésének egyik alapvető jellemzőjét a történetiség elve alkotja: a tudat mai állapota az emberiség egész történelmének a terméke. A marxizmus meghaladja azt a filozófiát és pszichológiát, amely nem jutott el a történetiségig a tudat értelmezésében.
A tudat társadalmi-történelmi megközelítése feltételezi a társadalmi élet azon objektív anyagi és szellemi folyamatainak az elemzését, amelyek meghatározták a tudat keletkezését, fejlődését és lényegét. Az emberi tudat kialakulásának és fejlődésének alapmechanizmusát a gyakorlati és elméleti tevékenység történelmileg kidolgozott, s a kultúra formáiban rögzített fajainak elsajátítása alkotja.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Betegségek a kullancstól
A kullancsok állttal terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és az agyhártya- és agyvelőgyulladás. A …