tlagos feltételek között az ember tevékenysége tudatos jellegű. Ugyanakkor e tevékenység egyes elemei tudattalanul vagy félig tudattalanul, automatizáltan mennek végbe. Amikor reggel felébredünk, cselekvések hosszú sorát hajtjuk végre mechanikusan – felöltözünk, megmosakszunk, eszünk, teázunk stb. Élete során az ember bonyolult szokásokat, készségeket és gyakorlati képességeket sajátít el, amelyekben a tudat – mintegy semlegesként maradva – egyszerre van jelen és távol. Minden automatizált cselekvés nem-tudatosított jellegű, bár nem minden nem-tudatosított cselekvés automatizált.
Dosztojevszkij „Bűn és bűnhődésében” Szvidrigajlov egy meghatározott időpontra találkozót ad Raszkolnyikovnak a Zabajkalszkij körút egyik vendéglőjében. Két nap múltán a mély lelki gyötrelmeibe merült Raszkolnyikov az utcán bolyong, egyáltalán nem emlékezve sem a találkozás helyére, sem időpontjára. S amint a Széna-téren kóborog, hirtelen meglátja Szvidrigajlovot egy vendéglői ablak mögött. Ezzel kapcsolatban Szvidrigajlov a következőket mondja neki: „De ami a csodát illeti, úgy látszik, ezt az utolsó két-három napot alighanem átaludta. Én magam említettem önnek ezt a vendéglőt, egyáltalán nem csoda, hogy egyenesen ide jött: elmagyaráztam az utat meg a helyet, és megmondtam, mikor talál itt. Nem emlékszik? – Nem emlékszem – felelte csodálkozva Raszkolnyikov. – El is hiszen. Kétszer elmondtam. A cím gépiesen ragadt meg az emlékezetében. Gépiesen fordult be, de emellett pontosan a megadott úton jött, anélkül, hogy ezt tudná. Gondoltam is akkor mindjárt, hogy nem érti, mit mondok.”
Az egyén tevékenysége csak akkor lehet tudatos, ha elemeinek maximális száma funkcionál automatikusan.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány