Csak az tudja például teljesen hangos beszéde tartalmára összpontosítani a figyelmét, akinél már kialakult magának a beszéd-kiejtési folyamatnak az automatizmusa. Hogy valóban alkotó módon adhassunk elő zeneműveket, ehhez az adott hangszeren való játék készségének magas fejlettségi fokot kell elérnie. Ugyanakkor az automatizmus – mint ezt különböző típusainak tanulmányozása kimutatta – egyáltalán nem jelent egyszerű gépiességet, minthogy hozzátartozik a„menet közben” való átállítódás képessége. Másrészről a pszichikus tevékenységnek vannak olyan szintjei, amelyek nem ültethetők át automatizmusok területére. Például nem lehet automatizálni a maga teljességében a zenei hangszereken való játék egész folyamatát.
A különböző funkciók automatizálása számos pszichikus folyamat (gondolkodás, észlelés, beszéd, emlékezés, gyakorlati operációk stb.) lényeges és szükségszerű jellemzőjét alkotja. Ha zavar keletkezik e funkciókban, ez eltorzíthatja maguknak a globális pszichikus folyamatoknak a normális menetét is. Az automatizmusok megkönnyítik és csiszolttá teszik a különböző tevékenységtípusok lefolyását, az értelmi és gyakorlati cselekvések egész sorában kiszolgálják a tudatos tevékenység magasabb formáit. A pszichés automatizálódás mechanizmusai mentesítik a tudatot az alól, hogy állandóan kénytelen legyen megfigyelni és szükségtelenül ellenőrizni a cselekvés minden egyes töredékét.
Amikor csak tanulunk olvasni és írni, akkor, minden egyes betűről és vonásról világos képzetet alkotunk magunknak, mikor viszont hosszas gyakorlás eredményeképpen teljesen elsajátítottuk az olvasást és a betűvetést, többé már nem vesszük észre az egyedi részleteket, csak az egészet. A szokás hatása kiterjed minden tevékenységfajtára, beleértve a gondolkodást is.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány