Az eszmei a valóság pszichikus visszatükrözésének attributív tulajdonsága. Minthogy nem minden visszatükrözés pszichikus jellegű, az idealitás sem jellemez minden visszatükrözést és nem vonatkoztatható általában az egész pszichikumra. A tükörfelület is visszatükrözi a fénysugarakat – azonban a visszatükrözés ehhez hasonló fizikai és kémiai formái semmi eszmeit nem tartalmaznak magukban. Ezek nem szubjektív képmások és az eszmei jelleg fogalma nem szükséges megértésükhöz. Nem tekinthetők eszmei jellegűeknek az olyan pszichikus tulajdonságok sem, mint például a jellem, a vérmérséklet stb. Az eszmei jelenségek körébe az agy képmásokat termelő neurofiziológiai folyamatainak tárgyi tartalma tartozik. Ezekben a képmásokban a tárgy van adva az alany számára, és a szubjektum szabadon operálhat velük. Minden eszmei jelenség valamiféle anyagban adott, legyen ez hang, fizikai tömeg, szín, gyakorlati cselekvés stb.
Minthogy szabadon tudja újratermelni a képmásokat, a tudat a képzelet erejével akadály nélkül mozoghat előre és hátra a jelen pontjából. Ez teszi lehetővé az alkotó gondolatot s ennek tulajdonságait: az új feladatok konstruktív megoldását és bonyolult tervek kidolgozását, a sosem volt dolgok, az álom és a fantázia világába való felemelkedést. Innen erednek a mesés, valamint az idealisztikus elképzelések és a vallásos hiedelmek, a hajsza a„kék madár” után. De mindez csak azért lehetséges, mert az ember képes arra, hogy – elsősorban szimbólumok alakjában – leválassza magáról az eszmei képmásokat, eldolgosítja és úgy kezelje őket, mint a külső objektumokat.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Betegségek a kullancstól
A kullancsok állttal terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és az agyhártya- és agyvelőgyulladás. A …