A tüdődaganat kezelésének módjai

Néhány gondolat a tüdődaganat kezeléséről. A jóindulatú hörgődaganatokat általában műtéttel eltávolítják, ugyanis elzárhatják a hörgőket, és bármikor rosszindulatúvá válhatnak. Gyakran addig abban sem lehetünk bizonyosak, hogy a tüdő szélső területein növekvő daganat rosszindulatú-e, amíg el nem távolítják, és meg nem történik a mikroszkópos vizsgálat.
A kis-sejtes karcinóma kivételével, a tüdőn kívüli áttétet nem adó daganatok műtéttel eltávolíthatók. Bár a daganatok 10-35%-a eltávolítható, a műtét nem mindig jelenti a daganatos betegség gyógyulását. A diagnózis felállítása után 5 évvel azok közül a betegek közül, akikből egyetlen, különálló, lassan növekvő daganatot távolítottak el, 25-10% van életben. A túlélőket rendszeresen ellenőrizni kell, mert a sebészi beavatkozáson átesett betegek 6-12%-ában a daganat visszatér. Ez az arány sokkal magasabb azoknál, akik nem hagyják abba a dohányzást a műtét után. A sebészeti beavatkozás előtt légzésfunkciós vizsgálat történik annak megállapítására, hogy a visszamaradó tüdő biztosítja-e a megfelelő funkciót. Ha a vizsgálat eredménye nem kielégítő, a beavatkozás aligha lehetséges. A műtét alatt döntenek az eltávolítandó tüdőszövet méretéről; ez a tüdő kis eltávolításától egészen az egyik tüdő eltávolításáig terjedhet.
Esetenként a tüdő áttétes daganatát is eltávolítják, ha a kiindulási szervből már kivették az ott növekvő szövettömeget. Ezt a megoldást azonban ritkán javasolják, és az ilyen betegek 5 éves túlélése mindössze 10%.
Ha a daganat a tüdőkön kívülre is terjed, ha túl közel helyezkedik el a légcsőhöz, vagy a betegnél egyéb súlyos állapot is fennáll (például súlyos szív vagy tüdőbetegség) a sebészi megoldás nem javasolt. Sugárterápia végezhető az egyéb betegség miatt nem operálható betegeknél. Ezekben, az esetekben a cél nem a gyógyulás, hanem a daganat növekedésének lassítása. A sugárkezelés gyulladást okozhat a tüdőben (sugár-pneumonitisz), amely köhögéssel, nehézlégzéssel és lázzal jár. E tünetek kortikoszteroid, pl. a prednizolon adásával szüntethetők meg. A kis-sejtes karcinóma kivételével a kemoterápia egyik fajtája sem igazán hatásos.
Mivel a tüdő kis-sejtes karcinómája a diagnózis fel-állításának idejére már majdnem mindig áttétet adott a test különböző részeibe, a műtéti eltávolításnak már nincs értelme. Ehelyett a daganatot kemoterápiával (gyógyszerekkel) kezelik, néha sugárterápiával is kiegészítve. A betegek körülbelül 25%-ában a kemoterápia jelentősen megnöveli a túlélést. A kemoterápiára jól reagáló kis-sejtes karcinómás betegnél az agyi áttétek kezelésében jó hatás várható a koponya besugarazásától.
Sok tüdődaganatos betegnél függetlenül a kezeléstől a légzésfunkció nagyfokú csökkenést mutat. Oxigénkezelés és hörgőtágító gyógyszerek adása csökkentheti a légzési nehézséget. Az előrehaladott állapotú tüdődaganatos betegek a fájdalom és légzési nehézség miatt, halálukat megelőzően hetekkel vagy hónapokkal nagy adag narkotikumra (kábító fájdalomcsillapítóra) szorulhatnak. A megfelelő adagban alkalmazott narkotikumok lényeges segítséget jelentenek a panaszok elviselésében.
Zárógondolatként csak annyi, hogy a családomban is diagnosztizáltak tüdődaganatot. Végigcsináltuk a kezeléseket, de sajnos ő már nincs közöttünk!

Kapcsolódó fórumok:

• vizidisznó eladó