LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A pszichikus jelenségek első jellemvonása visszatükröző jellegükben áll, a második pedig abban, hogy nem láthatóak, téren kívüliek, nem foghatók fel az érzéki észlelés által – tehát abban, hogy eszmei jellegűek. Az idegsebész az agykéregben csak a szürkeállományt látja s nem szellemi tűzhöz hasonló világos gondolatokat; a kő képmásának nincs színe, formája, súlya és keménysége. A szervezetben csak anatómiai struktúrákkal és fiziológiai folyamatokkal állunk szemben. Eközben a pszichikai mintegy kiesik látókörünkből, hasonlóképp ahhoz, amikor elvonatkoztatva a szó jelentésétől, elveszítjük magát a szót is, és marad a puszta hangkép és kiejtésének fiziológiai folyamata. Ez azonban nem jelenti, hogy az agy csupán eszköze lenne a gondolatnak. Annyit jelent, hogy a tudat egész tartalma eszmei jellegű.
Eszmei az, ami – ellentétben az objektív-reálissal – nem a valóságban, hanem csak az észlelésben, az elképzelésben, a fantáziában és a gondolkodásban létezik. Az eszmei elvileg különbözik az anyagitól és ellentétben áll vele. „Semmi sem lehet olyan meggyőző, mint az, hogy amit gondolok, vagy képzelek, azért még nem valóságos – az a gondolat, hogy elképzelés vagy akár a fogalom
nem elegendő a léthez.” Az anyagi abszolút önálló léttel és fejlődéssel bír. Az eszmei léte és fejlődése viszont csak viszonylagosan önálló jellegű. A viszonylagos itt mindenekelőtt azt jelenti, hogy valami nem önmagától létezik, hanem szoros kapcsolatban és függésben valami mástól: a visszatükrözés tárgyától és szubjektumától.
Az ,,eszmei”, az „ideális” fogalmát használják még a tökéletes, az eszménynek megfelelő jellemzésére is, továbbá jelölni szokták vele az idealizáció folyamatának eredményét, azaz valamely absztrakt tárgyat, amilyen például a pont, az abszolút fekete test stb.
Az eszmei a valóság pszichikus visszatükrözésével van kapcsolatban, és a pszichikainak a fizikaival való ismeretelméleti szembeállításán alapul: a tárgy képmásának magával a tárggyal, a szubjektív jelenségnek a maga neuroliziológiai szubsztrátumával, a cselekvési tervnek magával a cselekvéssel való szembeállításán.
