LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A városiasodás az 1780-as éveket követően vált számottevővé és az ipari forradalom hatására történt meg. Míg az ezt megelőző években a népesség csupán 20%-a élt városokban, a 18-19. századra már ez az arány kiegyenlítődött 50-50%-ra, mely igen jelentős változásnak tekinthető.
A falvakból való beáramlás a városokba azzal magyarázható, hogy a parasztok életfeltételei megváltoztak, már nem volt szükség annyi emberre, mint amennyien voltak, a feleslegessé vált családok, akik nem már tudtak megélni, nem tehettek mást, mint betelepültek a városokba és főleg bérmunkásként dolgoztak.
Semmilyen szempontból sem volt könnyű ezeknek az embereknek az élete. A kis bérházakban sok család élt rettentő kis helyen, nyomorogva. A városi élet szöges ellentéte volt a falusinak, gyakran csapták be, fenyegették meg, vagy bántalmazták jelentéktelen dolgok miatt a frissen beköltözötteket és a munka sem volt épp egyszerű. A férfiak mellet a nőknek és az egészen fiatal gyermekeknek is dolgozniuk kellett. Általában gyárakban dolgoztak, ahol többnyire jóval több, mint tíz órát kellett dolgozni alacsony fizetésért, melynek egy részét a gyár saját boltjában kellett levásárolniuk, és ha ez nem így történt elbocsátásra, vagy fizetésmegvonásra számíthattak.
Nem csak ezek jelentették a problémákat. Nehézkes volt a megfelelő ivóvíz ellátás, csatornázás, szemét elszállítás megoldása, pedig ezek kialakítás fontos volt a betegségek és járványok elkerülése miatt. A különféle negyedek kialakítására is figyelni kellett: szükség volt igazgatási, kereskedelmi, pénzügyi, ipari- és lakóövezetek megvalósítására, valamint kórház felépítésére is.
A problémák megoldása állandó feladat volt, ezeket többnyire megoldották, de a munkavállalók jólétének, munkafeltételeik javulásának eléréséhez még hosszú időre volt szükség és csak az 1800-as évek közepén értek el bizonyos fokú sikert.
