LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A jelenlegi helyzetet összegezi J. Rjurikov írása a változó szovjet családról. Bár válságról a szerző szerint nem lehet beszélni, jelentős átalakulások figyelhetők meg, fokozatosan módosul a családi viszonylatrendszer teljes alapzata. Leomlanak azok a pillérek, amelyek korábban a családot összetartották: az anyagi kényszer, a hagyományos erkölcsi normák stb. Az urbanizáció, a nagyarányú társadalmi mobilitás és az egyéni igények fejlődése következtében megnehezedik a párválasztás és a házastársi alkalmazkodás, megnő az elváltak és a magányosok száma. „Az átmenet az egyszerűbb kapcsolatrendszerből a bonyolultabbhoz a rendszer időleges és részleges megbomlásán át vezet, s napjainkban a család ebben a periódusban leledzik.” Ez magyarázza, hogy egyre gyakrabban merül fel a házasságra való felkészítés és a házassági tanácsadó intézmények szükségessége. (Leningrádban és néhány balti köztársaságban már jó eredménnyel működnek ilyen intézmények.)
Lengyelországban már az 1950-es években megkezdődött a házassági és családi problémák föltárása, megvitatása. Az egyik legelső vizsgálat A. Kloskowska nevéhez fűződik (1972), aki 1957-ben a családmodellek változását tanulmányozta, később pedig főleg a városi családok helyzetéről végzett fölméréseket. D. Markowska, egy másik lengyel szociológus a falusi család átalakulását tanulmányozta, A. Malewska pedig kérdőíves vizsgálatot folytatott a nemi élet kulturális és pszichoszociális meghatározottságának tisztázására. Megállapításaik szerint, bár Lengyelországban a vallásos hagyományok erősek, és a kispolgáriságnak mély társadalmi-gazdasági gyökerei vannak, a házasság és család kifejezetten patriarchális formája fokozatosan háttérbe szorul.
A szocialista országok közül talán a Német Demokratikus Köztársaságban mutatkozott eddig a legerősebb érdeklődés a házasság és általában a férfi nő viszony változásai iránt. Az első, korszerű szexuálszociológiai felmérést R. Borrmann végezte (1967), kifejezetten gyakorlati, szexuálpedagógiai céllal. Ezután több hasonló, empirikus vizsgálat következett (H. Grassel, H. Brückner, S. Schnabl stb.), az 1970-es években pedig a lipcsei Központi Ifjúságkutató Intézet is szervezett a házasságkutatásban hasznosítható adatgyűjtéseket.
