Az adómódosítások célja, hogy a gazdaság fellendüljön, befektetések ösztönözzék, az adó kikerülés és a fekete munka visszaszorítása és ezáltal az adóbevételek növelése és így az államadósság finanszírozása.
A személyi jövedelemadó minden jövedelmi sávban egységesen 16 % lett ehhez jön persze az adóalap szuperbruttósítása, mely jelenleg 1,27 %, majd jövőre ’,13 % lesz.
E melett számos változás bekövetkezett. Például:
– Adórendszeren kívüli kereset lett a háztartási munka
– Otthoni adómentes pálinkafőzés
– Családi adóalap kedvezmény, minden gyerek után adókedvezmény, de csak a munkából élők gyermekvállalását támogatja
– Hivatásos sportolók is választhatják az EHO-t
Több különadót eltörölnek, de megmarad a hitelintézeti járadék és újabb különadókat vezetnek be:
• Energiára
• Távközlésre
• Bolti kereskedelemre
A különadók fenntartását a gazdasági válságból való kilábaláshoz kötik, a tervek szerint 2013-ig maradnak.
Célja a Kis és Közép Vállalatok védelme, ezért sávosan progresszív különadók a nagy cégeket terhelik, továbbá a versenyképesség növelése és a foglalkoztatottság növelése is.
Gyakorlatilag megtörtént a nyugdíjrendszer államosítása.
A BKV-s botrányokkal kapcsolatban, törvény készült a 2 millió Ft feletti végkielégítések 98 %-os adóval történő terheléséről 2005 évig terjedően visszamenőleges hatállyal. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvényt, a Parlament új jogszabályt készített elő így már csak 2010 évtől terheli a különadó a végkielégítéseket.
Az új struktúrában az adótörvények és a kormány adóügyeket érintő határozatainak kidolgozása a Nemzetgazdasági Minisztérium, Adó – és Pénzügyekért Felelős Államtitkárság kompetenciája.
Az adóügyi feladatok végrehajtásával az adóhatóságok foglalkoznak.
Adóhatóságnak minősül:
– az APEH, 2010. december 31-ig
– a VPOP, , 2010. december 31-ig
2011. január 1-től Nemzeti Adó- és Vámhivatal
– az önkormányzat jegyzője és
– az Illetékhivatal.
Az adóhatóságok jogait és kötelezettségeit az adóeljárási törvény határozza meg.