LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Magyarországon évente kb. 90 ezer csecsemő születik, közülük minden tizedik a kelleténél hamarabb. A hazai jogszabályok szerint a 24. betöltött terhességi héttől szülésnek számít a magzat világrajötte, a 24-25. hétre születettek életben maradási esélye 40 százalék. Azok aránya, akik maradandó károsodás nélkül érik el a gyerekkort, 10 százalékra tehető. Többségük mozgásszervi, értelmi és látásproblémáktól szenved, majd esetleg hiperaktívvá válik, és élete végéig segítségre szorul.
A 26. hétre születetteknek már 80 százaléka életben marad, az 1500 gramm felettiek szinte kivétel nélkül egészségesen felnőhetnek.
A koraszülés sajnos népbetegség nálunk, pedig az orvostudomány mai állása szerint speciális kezelésekkel hatékonyan lehet késleltetni a magzat megszületését. A koraszülés kivédhetetlen vagy nehezen befolyásolható oka az ikerterhesség és a mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott terhességek.
Harminc éve az 1000 grammot meghaladó babák számítottak esélyesnek az életre, ma ez a határ a 600 grammos születési súlynál húzódik, de nem ritkán 450-500 grammos babákat is életben tartanak.
Korszerű inkubátorokban történik a koraszülöttek kezelése, az ún. nyitott inkubátorokban operációkat is el tudnak végezni. A fejlettebb országokban egy inkubátor mellett egy nővér dolgozik, nálunk négy-öt csöppséget gondoz egy ápolónő. A nővérek igyekeznek a kicsik komfort- és biztonsági érzetét különböző trükkökkel erősíteni: gyógyító, halk muzsika, puha pelenkából fészek a csecsemő köré, simogatás, kedves szavak. Ilyen segítséggel a néha tenyérnyi babák hasonló nyugalomban fejlődhetnek az inkubátorban, mint az anyaméhben.
A koraszülött babák szülei az inkubátor mellett válnak anyává, apává, napi rendszerességgel követhetik nyomon picinyük gépi életét. Kevésbé szoronganak így, mintha távol tartanák őket babájuktól, hiszen érzik, hogy jelenlétükkel, simogatásukkal, beszédükkel ők is tehetnek valamit a mielőbbi fejlődésükért és egészségükért.
