Akupunktúra I. – Általános ismertető

A modern orvoslás egyik mára már jól elterjedt, ám mégis eléggé megosztó ágazata az akupunktúra. Ez az ősi kínai gyógyítási módszer hazánkban 1989 óta engedélyezett, ám a mai napig sokan kuruzslóknak tartják azon szakembereket,akik ezzel foglalkoznak. Elterjedt tévhit, hogy a kezelés, csak akkor hatásos, ha hisz benne a páciens. Ha ez így lenne,aligha terjedt volna el ilyen nagy mértékben, és valószínűleg nem is maradt volna fenn ilyen sokáig, pláne a mai modern világban. Hogy mikor is indult hódító útjára ez a fajta gyógyítási eljárás, azt Pontosan meghatározni nagyon nehéz, de több mint 6000 éve. Kezdetben kő, csont, és bambusz tűket használtak, majd ezek helyett később az arany, illetve az ezüst szolgált alapanyagul. Napjainkban pedig már nemesacélból készülnek ezek a kis gyógyító eszközök.
Az egyik legősibb orvosi könyv az ie. 300-ban íródott „A sárga császár belgyógyászati könyve”, mely a keleti orvoslás egyik alapműve, már pontos leírást ad a meridián rendszerről, és leírja a különböző szúrási technikákat.
De mi is az a meridián? Az ősi kínaiak úgy gondolták, hogy az életenergia, a QÍ egy csatorna hálózaton keresztül áramlik a testben. Ezek a csatornák a meridiánok. Minden ilyen csatorna egy-egy szervre, testrészre van hatással. A meridiánok meghatározott pontjai az akupunktúrás pontok. Ide kell beszúrni a tűt. Fontos megjegyezni, hogy pusztán a szúrás nem elég. A tűt az orvos mozgatja, így éri el a kívánt hatást, és indítja meg a QÍ-t.
Szintén sokan hiszik el azt a téves elképzelést is, miszerint a tűket valamilyen gyógyszerrel kenik be. Az akupunktúrás kezelés során a tű steril, semmi gyógyszer, vagy gyógynövényi származékot nem használnak az eljárás során.
A kezelést nagyon sok területen alkalmazzák. Következő cikkemben erre térek ki.