Allergia

Az allergia az emberi szervezetben kiváltott reakció, mely egy, többnyire test-idegen anyag folyamatos jelenléte miatt alakul ki. Specifikus immunválaszon alapul, mégpedig a testünk az anyag hatására túlzott mennyiségű ellenanyagot gyárt. A tünetek akkor jelennek meg, ha a szervezet olyan anyaggal, allergénnel érintkezik, amelyre fokozottan érzékeny: például porral, gyógyszerrel, illetve bizonyos élelmiszerekkel.
Az allergiás betegben már a legkevesebb mennyiségű allergén belélegzése, elfogyasztása vagy akárcsak a megérintése is heves védekezési reakciót vált ki. Így nagyméretű fehérjék vagyis ellenanyagok (antitestek) szabadulnak fel a szervezetbe jutott idegen anyagok megsemmisítésére.
Az allergénekben levő specifikus fehérjék váltják ki az allergiát: az orr, a légutak, a tüdő és az emésztőrendszer nyálkahártyáját borító nedves váladékban oldódva az allergiás reakciót előidézik. Az allergiát kiváltó anyag aktivizálja a szervezet immunvédekezésében szerepet játszó fehérvérsejtek mérgező vegyületét, a hisztamint, amely eredetileg idegen anyagok semlegesítésére szolgál. Ez a hormon (hisztamin) felelős a legtöbb ismert allergia-tünetért: viszketést, bőrpírt, duzzanatot, izom-összehúzódást, hajszálerek kitágulását, hörgők szűkülését, fejfájást, ekcémát idéz elő.
Többek között azért mert, az immunrendszer nem működik megfelelően és a helytelenül táplálkozunk – pl.: sok zsír, liszt, tejtermék, cukor fogyasztása jellemző az allergiában szenvedőkre. A rossz emésztés és felszívódás következtében a vérben és a nyirok-rendszerben felhalmozódhatnak a mérgek ezáltal túlzott nyálkaelválasztódást okoznak. Ez kiválasztódhat a testünk különböző részein, az orrjáratokban, a hörgőkben, a tüdőben, bárhol ahol nyálkahártya található, de akár a nemi szervekben is heveny vagy idült folyást okozva.