LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Azokat az anyagokat, amelyek allergiás reakciót okoznak, allergéneknek nevezzük. Néhány kivételtől eltekintve ezek fehérjetermészetű anyagok, és aránylag nagy a molekulasúlyuk.
Ez tehát azt jelenti, hogy a tojásallergiánál például nem a tojás egésze vált ki allergiát, hanem a fehérjének vagy a sárgájának bizonyos fehérje-alkotórésze a fehérje szót itt biokémiai értelemben használjuk. Ugyanígy, a szénanáthás betegnél nem maga a virágpollen okozza az allergiát, hanem a por egy-egy fehérje-alkotórésze. Így, lehetséges az, hogy egy anyagban több allergizáló fehérje is jelen lehet és tüneteket válthat ki.
Biokémiai vizsgálatokkal ma már sikerült az allergének nagy részét azonosítani, aminek nagy jelentősége van a kórfelismerésben és a gyógyításban.
A mindennapi használatban persze nem molelulákról beszélünk, hanem nevén nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a hiperreakciót – túlérzékenységet – okozó fehérjéket tartalmazzák.
Mai tudásunk szerint több csoportba sorolhatjuk az allergéneket és az általuk okozott megbetegedéseket.
Így beszélhetünk körnezeti, tápanyag-, gyógyszer-, rovarcsípés által okozott és foglalkozási allergiáról. Ugyanezt a felosztást használhatjuk az allergének esetében is.
Az allergiás betegségek tekintélyes hányadában általában a Iégúti és bőrbetegségeket-a környezeti allergének okozzák.
A környezeti allergéneket tovább csoportosíthatjuk egész évben hatókra és szezonálisan panaszt okozókra. Az egész évben ható (perenniális) allergénekkel a beteg folyamatosan találkozhat, tehát bármikor fenyegetheti allergiás reakció.
