LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Ha a téli szállásukra igyekvő állatokat erős fagy lepi meg, vagy éppen a rejtekhely nem. Ha az európai gőtéket mesterségesen megakadályozzák
abban, hogy téli álmot aludjanak, nem képesek szaporodni. Tápláléka: szárazföldi élete során az alpesi gőte mindenféle rovart és azok lárváit, férgeket, ászkákat és pókokat fogyaszt. A vízben a vízi rovarok, apró rákok és férgek mellett gőtelárvákat és különböző békafajok ebihalait is eszi. Egyéb: az alpesi gőte a vizet elhagyva a
közeli búvóhelyekre megy, és a víz közvetlen környékét foglalja el. Eddig 10 alfaját írták le, amelyek zömmel a volt Jugoszlávia területén élnek. A boszniai Vranica hegységben, a kb. 2000 m magasan fekvő Prokosko-tóban endemikus a boszniai alpesi gőte (T. alpesttis reiseri). A teljes állomány egy kis része egész életében kopoltyút hord. Emellett egyes, Montenegró különböző magas fekvésű karszttavaiban élő alfajok is azzal tűnnek ki, hogy lárvakori kopoltyúikat mindannyian egész életükre megtartják, és így is szaporodnak (ún. neoténiás állapot). A szárazon élő vízi gőték magas igényeket támasztanak közvetlen környezetük klímája iránt. Hogy a vízveszteséget elkerüljék, nappal magas páratartalmú helyeken tartózkodnak, pl. korhadó farönkök alatt, és tevékenységüket az éjszakai, nyirkosabb időben folytatják. A nappali rejtek kedvező mikroklímájú (mindig nyirkos, de sosem túl nedves) részein gyakran többen lapulnak együtt. A vízi gőték szárazföldi alakjainak bőre (kivétel a tarajos gőte, amelyé kissé nedves) száraz, bársonyos, a vízcseppek leperegnek róla, és a vízi alakokénál vastagabb is. Az alpesi gőték kb. 3 évesen válnak ivaréretté; a felnőtt gőték csak ekkor mennek először a vízbe.
