LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Jegyei: egyszínű, csillogó fekete szalamandra, oldalán egy sor szemölccsel, amelyeket jellegzetes harántirányú barázdák választanak el egymástól. Bőre egyébként sima, fején jól látható, kiálló fültőmirigyek (parotid mirigyek) vannak. Végtagjai viszonylag erősek, a mellsőkön négy, a hátulsókon öt ujj van. Lassú mozgású állat, teste járás közben enyhén kígyózik, és kissé fölemelkedik a földről. Elvétve előfordulnak sötétbarna példányok is. Teljes hossza 16 cm is lehet, de legtöbbször csak 12-13 cm. A hímek karcsúbbak a nőstényeknél. Elterjedése: az Alpok térségére és a korábbi Jugoszlávia területének hegyláncaira korlátozódik, dél felé Albániáig. Nyugaton a Jura hegység francia részéig fordul elő. Az állomány zöme a svájci, osztrák és bajor Alpokban, valamint az olasz Alpok bizonyos régióiban él. Magyarországon eddig bizonyítottan nem fordult elő, bár a nyugati-délnyugati határszélen megjelenése esetleg várható.
Élőhelye: az alpesi szalamandra helyenként ugyan 400 m magasságban is megtalálható, de tulajdonképpeni élettere 800 és 3000 m között fekszik. Leggyakoribb 800 és 2000 m között. Számára az adott szint mikroklímája a döntő, így az északi lejtőkön alacsonyabbra húzódik le, mint az erősen napsütötte, déli oldalakon. Élőhelye a fahatár fölé is felnyúlik, a kőgörgetegek és havasi rétek övébe, a nagyobb és erőteljesebb foltos szalamandrával ezért rendszerint nem találkozik. Szívesen tartózkodik nedves és árnyas helyeken, pl. bokrokkal és kövekkel tarkított réteken, valamint dús vegetációjú szurdokokban. Elfoglalja még a meredek hegyoldalakat is, ahol buja növényzetet és repedésekben, búvóhelyekben bővelkedő talajt talál.
