LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Mit is nevezhetünk áltudománynak? Az áltudományok olyan eszmék, melyeket nem bizonyítottak, nem támasztottak alá konkrét tényekkel, így nem nevezhetjük őket tudománynak. Általában a tudósok nem hisznek bennük, mert valami olyanról szólnak, ami nem valós, vagy nem bizonyított, sokkal inkább természetfeletti. Az áltudományok között tartják számon például az alkímiát, melyből a kémia fejlődött, az asztrológiát, a babonát, az ezoterikát, a Feng Shuit, a homeopátiát, az okkultizmust, a parapszichológiát, a spiritizmust (szellemidézést), a telepátiát, az ufológiát, és még sok más, általában természetfelettivel foglalkozó eszmék rendszerét. Az áltudományok módszere az ókorihoz hasonló, nem szükséges bizonyítani, indokolni, hogy mi, miért történik. Attól, hogy valami áltudománynak számít, még lehetnek benne értékes gondolatok. Gondoljuk csak át, hiszen a vallások sem számítanak tudománynak, és ott vannak a régi mondák, legendák, mitológiák, népmesék, vagy művészeti alkotások, melyekhez valamilyen jelentést társítunk, és nem akarjuk megcáfolni csupán azért, mert nem biztos, hogy igaz. Az áltudományok azonban gyakran hasznosak lehetnek a valódi, elismert tudományok számára is. Áltudományok gyakran fogalmazódnak meg a jövőbelátás témakörével kapcsolatban, de az alternatív gyógyászat, a természetgyógyászat, ideológiák, vallások, csillagok, és a világegyetem kérdéskörében is. Az, hogy egy áltudomány mennyire hasznos, csak azok dönthetik el, akik utána olvasnak, és eldöntik, hogy elhiszik e, vagy sem. Amennyiben maguk számára nem találják hasznosnak, nem biztos, hogy más nem talál benne olyat, ami az ő elméleti elgondolásaiba belefér- Éppen ezért áltudomány.
