LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
1939. szeptember 5-én az USA semlegességi nyilatkozatot tett. Roosevelt elnök által aláírt eredeti törvény elviekben megtiltotta, hogy a nagyhatalom fegyvert adjon el, és szállítson a hadviselő államok bármelyikének. Ez a határozat hátrányosan érintette volna Angliát és Franciaországot, és ennek a törvénynek a kijátszására egy új, semlegességi törvény, a „cash and carry” (fizess, és vidd) lehetővé tette, hogy a baráti hadviselő államok fegyvert vegyenek az USA-tól, és azt kérés esetén le is szállítsa nekik. Roosevelt már 1939 őszén elhatározta, hogy Amerikát háborúba viszi Anglia oldalán, s bár a nyilvánosság előtt ezt a szándékát nem hangoztatta, igyekezett megfelelő légkört kialakítani. Szeptember 3-án, mikor tudomást szerzett arról, hogy a németek megtámadták Lengyelországot, egy rádióbeszélgetést intézett a nép felé, és ebben azt hangoztatta, hogy „a nemzet semleges nemzet marad”, de 8-án már nemzeti vészállapotot hirdetett ki, elrendelve a tengerész és szárazföldi tartalékok behívását, és a sorozás kiterjesztését. Miután úgy döntött, hogy az 1937-es semlegességi törvényt átfogalmazza, nyilatkozatot adott ki, hogy hatálytalanítassa a kiviteli tilalmat. Azzal érvelt, hogy a fegyverek gyártásával és gyárak létesítésével enyhíti a munkanélküliséget, és támogatja a békét. Hosszú, és kemény vita után a kongresszus november 5-én jóváhagyta a semlegesítési törvény módosítását, és megengedte a fegyverek szállítását készpénzért. Roosevelt egy novemberi rádióbeszédében kijelentette, hogy nem akar belépni a háborúba, de a szövetségeseit nem szeretné magára hagyni.
