Minden betegségnek lelki eredetű okai vannak, visszhangzik a fülembe e kijelentés. A mai népbetegség a daganatos betegség. Amikor szembesül vele az ember, az első reakcióként a kétségbeesés különféle státiduma figyelhető meg. Mint egy rossz álom, amiből gyorsan szeretnénk felbéredni, de a felmentő ébredés már nem jön el. Ha megfelelő szociális háló működik, a gyógyulás lehetőségei hamar előjönnek. Ha a gyógyulás kezdeti stádiumán hamar túljutunk, már szembe tudunk nézni a probléma igazi okával. Elég erőt érezni, hogy ki tudjuk mondani készen állunk a gyógyulásra, meg fogok gyógyulni. A feltétel nélküli hit a gyógyulásban, az erő, a kitartás, mely meghozza a gyümölcsét.
Egyre több alternatív gyógymódok látnak napvilágot, de egyet tudomásul kell venni, hogy ahányan vagyunk, annyi szervezet, annyi gyógymód létezik, s ugyanaz a kezelés az egyik embert meggyógyítja, a másikat megöli! Sok alternatív gyógymód áll rendelkezésre, s érdemes is kipróbálni, de nemcsak akkor amikor már baj van! A hangsúlyt a prevencióra, a megelőzésre kell helyezni.
Elfogadom azt az állítást, hogy a halál a belekben lakozik, mert nagyon sok mérgező anyag bekerül a szervezetünkbe, s felszívódik a véráramba. Elfogadom azt az állítást is, ha érzelmileg rendben vagyunk esélye sincs egyetlen betegségnek sem, hogy urrá legyen rajtunk. De ha mégis megtörténik a baj, merjünk segítséget kérni.
A Silva-féle agykontroll könnyen elsajátítható önfejlesztő módszer. Fontos eszköze a relaxáció, ami levezeti a streszt is.
Ahhoz, hogy meggyógyulhassunk három dolognak meg kell felelnünk:
- a problémák elengedése,
- felelősséget vállalni tetteinkért,
- feltétel nélküli hit a gyógyulásban.
Az agykontroll nem vallás, de ezáltal sikeresebben tudunk túljutni problémáinkon.
Akik ezzel a tudással bírnak, a problémái jóval hamarabb megoldódnak, erőt adnak az elviselhetetlenhez, s ha a végén mégis a halál győz, de időt nyertünk, ami óriási kincs. Merjük elhinni, hogy az élet szép, csak merni kell élni!
Élni viszont csak tisztán, szeretetbe, feltétel nélkül szabad. Ha képesek lennénk úgy élni, hogy a másik ember érzéseit, vágyait tekintenénk elsődlegesnek, ha aszerint cselekednénk, ahogy a másik fél gondolatai megfogalmazódnak, s ha ezek a gondolatok, cselekedetek összhangra találnának sajátunkkal, akkor megtaláljuk a lelki békénket.