LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Budapestről, a Duna-kanyar kifelé haladva észak felé található az Aquincumi Múzeum, majd tovább haladva Szentendrei úttól nyugatra, a Vihar utcánál a Meggyfa utcában a Herkules-villának nevetett római kori épületet tárták fel.
A szépen kiképzett romkertben két védőépületet emeltek a gyönyörű mozaik padlók fölé.
Az egyik mozaik a szomszédos modern iskola alatti múzeumtérben látható.
A közeli Hajógyári-szigeten tárták fel az egykori aquincumi helytartói palota 80×100 m területen elhelyezkedő alapfalait.
A gyár területén lévő maradványokat azonban vissza kellett temetni, csak a falfestményeket és a mozaikokat szállították, levéllatszava, az Aquincumi Múzeumba.
Óbuda északi részén, az Északi -összekötő vasúti hídon át Esztergom felé haladva vasútvonal mentén tárták fel a római idők legnagyobb arányú, európai nevezetességű pannóniai települést.
A 30 ezer lakosú, külön katonai táborból és polgárvárosból álló Aquincum természetesen sokkal nagyobb kiterjedésű volt, mint a most látható, gondosan konzervált rommező; a katonai tábor-erődítmény és a kolónia a mai Óbuda központjának helyén terült el, északabbra pedig a polgárváros épületei sorakoztak. Óbuda utcái, terei alatt sok helyütt ma is ott szunnyadnak a római kori alapfalak, feltárásuk azonban a sűrűn beépített területen lehetetlen volt, csak az utóbbi évtizedekben
kezdődtek nagyobb feltárási munkák.
Az óbudai építkezések során több római lakóépületet tártak fel, sőt napvilágra kerültek a római tábor két kapujának maradványai is.
A Szentendrei út 139.szám alatti nagy rommezőben Aquincumi polgárvárosának eddig feltárt építészeti emlékeit láthatjuk.
A rommező derékszögű utcahálózata, épületalapjai jól mutatják, a római kori építkezési módszereket. Világosan felismerhető a hajdani fedett vásárcsarnok, sportcsarnok, a köz- és magánfürdők, a bolthelyiségek, díszudvarok, a Mithras-szentély, a műhelyek és lakóháztömbök egykori fekvése.
A legfontosabb leletanyagot az Aquincumi Múzeumban helyezték el.
A kiállításon áttekintést kaphatunk a római kori város életéről, lakóinak ipari, kereskedelmi tevékenységéről, szórakozásáról, vallási és halottkultuszáról.
A falfestmények, kő-,bronz- és agyagszobrok a kor érdekes művészeti emlékei.
Az Aquincumi Múzeum világhírű lelete az i.sz. III. század elejéről származó víziorgona.
A múzeumot három oldalról körülvevő oszlopcsarnokban, valamint a rommező keleti részén emelt új kőtárban helyezték el a feliratos és faragott kőemlékeket, szobrokat, oltárköveket, sírköveket, szarkofágokat, mérföldkővőket stb.
A rommezőben lévő két modern védőépületben-amelyeket római kori házmaradványok fölé emeltek-főként falfestményeket és mozaikpadlókat láthatunk.
Az aquincumi rommezőtől északra, az esztergomi vasút töltésén túl baloldalt tátható a katonavárosinál valamival kisebb méretű,53,36 m hosszú 45,54 m széles polgárvárosi amfiteátrum. Nézőterén kb. 6-8 ezer személy fért el.
A romai élet emlékei Szentendrei út mentén látható, a aquaeductus (vízvezeték) ránk maradt kőpillér-maradványai is. Meglehetősen nagy távolságról vezették Aquincumi lakónegyedeibe az ivóvizet., hiszen a Vörösvári úton és a Bécsi úton is megtalálták egyes házak pincéjében a vízvezeték nyomai.
