Mindenképpen megalapozatlan rémhír, miszerint a tablettát szedő nők hónapokkal-évekkel később vállalt terhességeiből gyakrabban születnek rendellenes és örökletes ártalomban szenvedő utódok. Ez a valótlanság olyan mélyen beivódott már az asszonyok tudatába, hogy azok a szomorú sorsú anyák, akik valamilyen más okból rendellenességgel született gyermekük miatt keresik fel a genetikai tanácsadót, gyakorta azzal kezdik mondókájukat: „Pedig nem is szedtem fogamzásgátló tablettát…” Mintha bármiféle összefüggés lenne a tabletta szedése és a később született gyermekek rendellenességei között! Az eddig hét országban végzett ilyen jellegű vizsgálatok nagyon is egyértelműen kizárták a tablettát szedő nők későbbi terhességeiben és utódaiban ez okból bekövetkező ártalmak lehetőségét. A valóság az, hogy a tabletta szedése után – az előírásoknak megfelelően vállalt terhességekben – ritkábbak a spontán vetélések (20%-kal) és halva születések (16%-kal), valamivel magasabb az újszülöttek súlya, és ezért ritkább (10%-kal) a kora születés, tehát a 2500 g-nál kisebb súllyal világra jöttek aránya. A veleszületett rendellenességek és az örökletes ártalmak sem gyakoribbak a szokásos előfordulásnál.
Néhány szakembert e vitathatatlan tények sem nyugtattak meg, mivel – véleményük szerint – az ilyen ártalmak az unokákban és a további leszármazottakban még jelentkezhetnek. Ez a pesszimista jóslat is elvethető. A genetikai ártalmak különböző típusai, így a kromoszóma- és génártalmak, valamint az utóbbiakon belül a feltétlenül, úgynevezett dominánsan öröklődő (tehát már az első generációban megjelenő), és a lappangva öröklődő (tehát csak a későbbi generációkban megmutatkozó), ún. recesszív ártalmak gyakorisága között jól ismert összefüggés van. S ha az első generációban nem mutatható ki a domináns génártalmak és a kromoszómaelváltozások arányának növekedése, akkor a későbbi generációkban sem kell tartani a lappangó génbetegségek szaporább megjelenésétől. Nagyon fontos ezt nyomatékosan hangsúlyozni, mivel így a tablettaszedés után terhességre vállalkozó sok asszony szorongását – remélhetőleg – meg tudjuk szüntetni.
Az alaptalan félelmekkel azért is le kell számolnunk, mivel valószínűleg ez áll a helytelen magyar fogamzásgátló gyakorlat hátterében is. A többi országban az asszonyok a fogamzásgátló tablettákat általában a tervezett gyermekáldások előtt és között szedik, ezek elérése után pedig áttérnek más módszerekre. Az egészségvédelem szempontjából ez a gyakorlat a helyes.
Címkékanya apa baba betegségek család csecsemő fogamzásgátlás kötődés szülés születés újszülött
Ezt mindenképpen olvasd el!
A kisgyerek fegyelmezése
Egyéves kor alatt ritkán szorul a kisgyerek fegyelmezésre. Az ilyen korú kisbabának még nem lehet …